Seite - 596 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

596 teljesen hiányozván, ennek ár-apálya nem lehet. E lényegében elméleti okoskodást tényleg semmiféle ellenkező tünet meg nem gyöngíti. A figyelmes szemlélő, ha például nyári csöndes napon órákon át ül a gamászai vízszélen, vesz ugyan néha észre a vizén több centiméternyi duzzadást, de csakhamar megérkezik hozzá Balaton-Füred vagy Fűzfő felől egy kósza szél, melynek több perczczel előbb már a vízfölszínre tett nyomása idézte elő a duzzadást. A víz rendkivűl érzékeny s ez érzékenység tovaterjedésének gyorsaságát megmérni talán lehetetlen. A szélnyomás okozta duzzadás minden esetre előbb észlelhető a parton, mint a mikor a nyomás-okozó szél a partra eljut. Hasonló természetű jelenség adott alkalmat arra a balvéleményre is, • » mely szerint a víz néha csöndes napon is fölháborodik. A napéjegyenközi tavaszi és őszi szelek, meg a nagy szélességben mozgó téli és nyári viharok természetesen az egész Balatont nagy mozgásba hozzák. Ilyenkor senkinek sem jut eszébe a csöndes időben való fölháborodás elmélete. Vannak azonban, kivált nyaranta, keskeny úton járó pásztás szelek és rövid átmérőjű forgó- szelek, melyek a tó fölszínének csak kis részére gyakorolnak nyomást, tehát a hullámzást csak kis részen idézik elő. A pásztás szelet és forgószelet a parti szemlélő nem láthatja, ha a szél port és szemetet nem hord magával, a mint hogy a Balatonon nem is hordhat. De a hullámzást s a hullámok habgerinczét jól látja. S aztán a hullámzás nem szorítkozik csupán a szél- nyomás területére és idejére. Rég megszűnik, rég clcsillapszik a pásztás vagy a forgószél s a víz természetesen még mindig háborog. E szél a parti szemlélőtől gyakran mérföldek távolságában verte föl a víz nyugalmát, de a mind tovább-tovább terjedő hullámzás eljut azért a szemlélőhöz is. E tünemények táplálják az említett balvéleményt. A Balaton mélységei még nincsenek mindenütt fölmérve. A Siófok és Balaton-Füred közti vonalon 4 méter a legnagyobb mélység. A Kenese és Tihany közti öblözet átlagos mélysége valószínűleg szintén nem nagyobb. A nádasok belső oldalán a mélység ritkán éri el a 2 métert. Ennél mélyebb vízfenékről nem nő föl a balatoni nád. A tihany-szántódi révnél a mélységet 11 —12 méternyinek mondják. Tihany fokánál van egy mélyedés, mely az ottani lakosok véleménye szerint a füredi tornyot is elnyelné, s melyet a nép „kútw-nak nevez. A Tihany és Fenék közti öblözetben nem egyenletes a tómedencze feneke. A zalai partok alakulásai szerint helyenként nagyobb mélységek fordulnak elő, mint például Badacsonynál. A déli part vize a tó egész hoszszában sekélyes. Helyenként három—négy—ötszáz méternyire