Seite - 599 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

599 A tudomány, mint említettük, csak az utóbbi években kezd a Balatonnal szakszerűleg foglalkozni. Az állat-és növénytani kutatások, ha befejeztetnek, a mikroskopikus állatok és növények ismeretében előbb fogják vinni a szak- tudományt. Ez már az eddigi eredmények után is biztosnak tekinthető. A nagy buzgalommal folytatott búvárkodás ugyanis még koránt sincs befejezve s már eddig is számos fajt állapítottak meg. Ez előtt tíz évvel a Balaton gerincztelen állataiból alig ismertek 70—80 fajt, s ma már 438 faj van leírva és beosztva, s mint említők, több fajjal a tudományos ismeret előbbre vive. Halfaja 28. Ezeket Herman Ottó kitűnő könyve leírta ugyan, de ézek is újabb szakszerű megfigyelés alá vétettek s a már említett Balatoni bizottság legközelebbi kiadványaiban újra földolgoztatnak. A mily gazdag a Balaton a mikrozoákban, ép oly gazdag a mikro- florában is. A növénytani megfigyelések a moszatok, algák és penészek csodálatos szépségű és fajgazdagságú tömegét hozták eddig is a tudomány napvilága elé. Mindezeket, valamint a magasabb fejlettségű növényeket is (hinár, nád és sásfélék, stb.) a Balatoni bizottság rövid időn rendszeres nagy műben fogja a tudományért érdeklődő nagy közönség előtt föltárni. Nem egyszer volt már szó arról, vájjon lecsapolható-e a Balaton, s mi haszon háramlanék ebből az országra, különösen a tómedencze tulajdonosaira. Ha a Balaton feneke általában oly termékeny volna, mint partjainak legtermékenyebb része, ha a termékenységet a mély fekvés okozta ködök, késői fagyok föltételessé nem tennék, és ha a lehető legmagasabb számítással mintegy százezer hold föld mentesíthető volna: ez esetben 15—20 millióra becsülik azt a legmagasabb tőkeértéket, mely mívelhető földben a lehető teljes lecsapolás által megnyerhető lenne. Minthogy azonban a Balaton feneke nagy részben nem lenne termékeny, sőt sivár homokok s televénytelen köves talajok nagy területekben jönnének fölszínre, a ködök, a korai és főleg a késői fagyok még a termékeny részeket is nagyon megrongálnák : a nyer- hető terület tőkeértékét alig lehet felényire is számítani. Ellenben a hajózás és halászat s talán a nádlás hasznai is nagy részben elenyésznének. A legnagyobb s valóban igen nagy kár azonban az éghajlat megváltozása és a fürdőtelepek megszűnése által következnék be. A fürdőtelepekbe fek- tetett tőke ma is már közel két millió. De a Balaton, mint már említettük, a nagyon közeli jövőben ama nagy rendeltetésének magaslatára jut, mely éghajlati s tengeri fürdői gyógyító erejének okos fölhasználásából áll. Több millióra megy évenként az az összeg, melyet a magyar társadalom fürdőző