Seite - 4 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

4 nem tekinthetô is valödi hatârvonalnak : ama vidék kôzelében, a hol a Düna felé tartö vizek egy legyezô bordâihoz hasonlön egyesûlnek, a Polaui hegyek mégis természetes hatârkô gyanânt, vagy legalâbb messzire ellätszö örtorony- ként emelkednek, jelôlvén, hogy Morvaorszâg terülcte ott kezdôdik. A talajalakulat a fôldképzôdés különbözö formait mutatja egymâs mellett, csupân a szélsoségek hiânyoznak. Az Alpesek vilâgânak örök hö és jég födte hegyöriasai, kietlen fenvölgyek, a bol minden nôvényi élet kihalt, hol vizesések és högörgetegek omlanak le dörgö morajlässal, s az ember néma borzongâssal szemléli a sziklâknak és a jégnek sokszor esodâ- latos alakulatait, — a zord fenségû természet e képei itt nem talâlhatôk. A hegység sehol sem veszti el kies, szelid jellegét, mely még ott is meg- marad, a hol a hegyek, mint éjszakon és keleten, hatalmasabb tômegekké sorakoznak. De a sikföldek sem terjeszkednek ki sebol oly tâgasan, hogy a szem mindenütt csupa rônasâgot lâtna, hanem a lapâlyrôl mindenfelé belâtszik annak hegyes-dombos szegélyzete is. Mindenfelé pezsgö, üde élet mutatkozik; seholsem szunik meg a nôvénytenyészet, habàr helyenként kissé egyhangu is, s mindenütt ällandö laköhelyre talâlhat az ember az egész orszâgban. Ha azonban gondok és bu terhe alatt roskadozva a magânyt keresi, ezzel is szâmos hely kinâlkozik ; söt még az ôserdô sôtét és meg- ragadö fônségu csendjét is élvezheti. Kivâlô kiességet ad az orszâgnak az a dus vâltozatossâg, melyben terûletén a szantöföldek, rétek és erdôk egymâs mellé sorakoznak, a melyek- hez délen még szôlôk is jârùlnak. Az erdôk az egész területnek mintegy negyedrészét boritjâk s itt-ott nagy, összefüggö rengetegeket alkotnak ; fôleg a Gesenke és a Kârpdtok hegyvidékén, de az orszâg belsejében is, pl. Brûnntôl éjszakra, a hol egy igen terjedelmes erdôterûlet van. Morvaorszâg nyugati és éjszaknyugati része a rendesen cseh-morva hegyvidéknek, helyesebben azonban cseh-morva fensikwsk nevezett föld- emelkedéshez tartozik. Ez nagyobb részében granitböl, gneiszbôl és csillâm- palâbôl âll, a melyekhez keleti szélén a vörös homokkô réteges kôzetei, tovàbbâ a brünni syenit-vonaltöl attört Culm- és Devon-alakulatéi jârùlnak. E hegyvidéket kelet és délkelet felé egy Hohenstadtöl Miiglitzen, Prossnitzon és Wischaun ât Brünnbe s innen délkeleti irânyban Alsö-Ausztria hatârâig hüzödö vonal szegi be. E fensikon keresztül vonùl Morva- és Csehorszâg politikai hatâra kôzelében szâmos kanyarùlattal s délnyugatrôl éjszakkeletnek tartö fô