Seite - 22 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

22 meternel magasbra emelkedö erdös Kvftnica-hegy läbänäl, mely szämos äsväny lelöhelyeül ismeretes. Innen ejszaknak a Schwarzawa völgye megint szükül, söt helyenkent a hegyek oly közel nyomülnak a folyöhoz, hogy az orszägüt mär nem is fer el annak partjän, mint peldätil Boratsch es Doubravnik falvak közt. Nedvfditz mezöväroskänäl nyugat feie egy mellekvölgy ägazik el, melynek ejszaki oldalän egy reszben erdöboritotta meredek es kiszökellö csillämpala- domb tetejen all a büszke Pernstein var, regmült idök mondäkba szött dicsösegenek e fenyes emleke. Pernsteintöl, Morvaorszäg värkastelyainak e gyöngyetöl keletre a videk surü erdöseggel ben<5tt hegyes taj, minthogy szämos kiemelkedö dombsor vonül at rajta ejszak-deli iränyban, a melyekböl nehäny, aränylag eleg magas hegy is magaslik ki. Ezek közül a legkivälöbb a Pernsteintöl 7 kilometernyire keletnek allö, 704 meter magas Sekor. Fordüljunk most a cseh-morva fensik legdelibb resze feie, melynek gabnaföldekkel diszlö területe lassacskän Alsö-Ausztria szölötermö videkebe olvad ät. E hatarvonalon van Znaim värosa, mely a sok földet bejart Seumc nemet költöt is annyira elbäjolta, hogy „Spaziergang nach Syrakus" czimü ütleiräsäban igy kiält föl: „Itt szeretnek lakni, oly kedves es barätsägos az egesz täj, meg ha hö boritja is!" A väros delnyugat es nyugat feie a Thaya es az itt beleje ömlö Granitz patak iränyäban meredeken lejtö sötet gneisz- sziklära van epitve, mely alatt az emlitett patak mely szakadekban morajlik, mig delkeletnek a talaj lankäsan ereszkedik alä a sikföld feie. A väros fekvese, valamint közepkori epületeinek maradvänyai, melyeknek szäzadok viharäval daczolö szürke falai sajätszerü ellentetben ällnak a töszomszed- sägukban emelkedö üjabb epületekkel, toväbbä a sziklära küszö setaütak es szämos diszkertek, meg szölök együtt veve szivet-szemet gyönyörködtetö lätvänyt nyüjtanak. Gyönyörü kilätäs nyilik a värosi sörhäz kertjeböl, melynek fala a Thaya vizeig itt majdnem függölegesen alähanyatlö szikla szelen all. Tekintetünk innen delkelet feie az alsö väros häzai fölött s az ejszaknyugati vaspälyänak a folyön ät 45 meternyi magasban lebegö meresz hidjän tül serenyen mivelt földeken jär vegig, melyeken tül Klosterbruck hajdan kolostori, ma kaszärnyäül szolgälö, szep park közepen ällö nagyszerü epületen akad meg, mig a folyö menten fölfele haladva a Rabenstein hatalmas sziklaomladekai tünnek szemünkbe a Thaya balpartjän, ejszaknyugaton pedig a Granitz patak melyen bevägödö ärka sötetiti es komoritja el kisse a täjat,