Seite - 26 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

26 azonban, hogy a partszéleken mélyebb öblök, vagy mellékvôlgyek tennék változatosabbá a tájat. Csak Iglatinál, Morvaországnak nagyságra nézve második városánál, a határ kôzelében, a hol az Iglawa éjszakkelcti irányából egyet kanyarodva délkeletibe megy át, Ott ölt a vidék nyájasabb és vonzóbb arczúlatot, a melyhcz maga az elég szabályosan épûlt s régiségének ma már kevés jelét viselô város járúl a legtöbbel. A hajdani erös falak és sánczok ugyanis ma már legnagyobb részt eltûntek, vagy beépültek, a széles és mély árkok kitôltvék s tágas útak és sétaterek vannak a helyükön, és alig van már csak egy ház is, a mcly a régi idôk szinét viselné. Csak az 1515-ben épûlt Frauenthor-torony áll még a régi erôditések nevezetes emlékeképen a belváros nyugati részén. Meglepô a szabályos négyszôgû fôtér, mely egyike a legnagyobbaknak az egész Ausztriában. A várostól keletre s annak tószomszédságában van a kis Igel-patak mélyen bevágódó völgye, a Heulos, melynek kôvér rétjeit és gondosan ápolt díszkertjeit a keleti hegyoldalon sûrû fenyveserdô szcgélyezi ; mig éjszak és dél felé a lejtô kevésbbé meredek, éjszaknyugatnak pedig a város határához egy meglehetôsen sík terület csatlakozik, a melyen Obergross és Altenberg irányában még ma is mutatja a sok hányt halom az egykor itt virágzott ezüstbányászat nyomait. Míg a város határában széles rétterületek csatlakoznak az Iglawa partjaihoz, a melyektól lassacskán emelkedik a talaj fôlfelé, addig a folyó völgye tovább lefelé ismét szükebbé válik s hirtelenebb lejtésú, részben kopár, részben erdös oldalak közt húzódik, a melyekbôl gyakrabban sôtét granit- és gneisz-sziklák bukkannak eló, így a Helena-völgyben és Klein- Beranaunál, hol a Low-féle nagyszabású gyapjúszóvet-gyárak vannak, tovább Wiese helység felé pedig a folyó jobb partján szép park kôzepén egy új keletú kastély áll. Lejebb Trebitsch felé az erdóség hátrább vonúl, s a folyó felé esó lejtók jobbára legelókkel és szántófóldekkel borítvák. Ezeken fôlfelé haladva ismét egyhangú fensíknak látjuk a tájat, a melynek csupán a számos és helyenként meglehetós nagy tavak adnak némi változatosságot. Mindezek jellemzó tartozékai a cseh-morva fensík e részének, a mely Dacitzló\ Tellschcn és Trieschan át Saar kôrnyékeig terjed s a cseh határtól Gross-Meseritschig nyúlik, s melyet épen e tavak miatta morva fensík tóvidékévidt is neveznek. Iglautól éjszakkeletre e tóvidék mindegyre emelkedik s legmagasbra a SaartóX és Neustadtltól éjszakra lévó tájékon domborodik, a hol a Kaiser stein