Seite - 34 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

34 Gesenke, ez is szorgalmas és k'evéss'el beéró népesség lakhelyéul szolgál, tnely amazéhoz hasonlag szintén jobbára vászoniparral foglalkozik. Ez ipar- nak fó fészke itt Römerstadt. Régebben e vidéken a bányászatot is igen serényen úzték, a minek eniléke még ma is él Bergstadt városka nevében. De talaj-alakúlatáiiak és novénytenyészetének csekély változatossága hiellett is van é vidéknek néhány szép részlete. Igy Bergstadtól három- hegyed órányira a sziklák és erdós hegyek kozé ékelt, zordon szépségú szúk Hangert-völgyben egy nevezetes vízesést látunk, mely elóbb egy 21 meter magas sziklafalról ennek tólcsér alakú kiszogellésébe omlik, onnan pedig ezer meg ezer sugárban szökken föl s csak aztán szakad alá két lépcsózeten a mélységbe. E táj egy másik nevezetessége a sziléziai határ kózelében, Hoftól éjszaknyugatra álló s kúpalakú Raudenberg (780 méter), mely nem annyira szép kilátásaért, mint inkább azért érdekes, hogy valamikor túz- hányó volt. Foltúnó különben, hogy mindezen hegyek lejtöi majdnem föl egész a csúcsokig jól meg vannak mívelve; a laza vulkáni kózet ugyanis könnyen elmállott és sajátságos vöröses színezetú jó televényfold vált helóle. A száiitófóldek szélein lávatómbók és hólyagos salakkóvek egész sánczait halmozták föl a gazdák. A hegy csúcsa felé azqnban a földek véget érnek, minthogy a talajból mindenütt kialló keményebb bazaltkózet a mfvelést lehetetlenné teszi. Csak egyes erös törzsü alacsony vörös fenyúk és kusza boróka-bokrok tudtak gyökeret ereszteni a kózet hasadékaiban. A csúcs legtetején bazalt-tormelékkel borított kis fensík terfil, melyen egy három- szogelési pyramis és egy magas kcreszt áll. E mellett egy kerek mélyedés látható, alighanem a hajdani kráter helyén, melynek Raudenberg falu irányában volt egy nyílása. A kis Gesenke délkeleti része, mely a benne eredó Oderától Odera- hegység nevet is visel, kies dombvidéken át hirtelen lejt a Beíva felé. Weisskirchentól éjszakra e hegységet csak 292 méternyi magasságú emel- kedés köti egybe a Kárpátokkal. Ez egyúttal az Odera és a Duna folyam- vidéke közötti európai fó vízválasztónak legalacsonyabb fekvésú helye. Morvaországnak innen éjszakra, a még ifjú fürgeséggel tova sietó Odera és a Gesenke s a Kárpátok végsó nyúlványai mentén fekvó része a Kuhländchen, melynek kies vidékén terjedelmes kóvér rétek gyönyöru ligetekkel, termékeny földekkel és a szelíd hajlású domboldalakon virító, néhol egész kis erdóknek látszó, gondosan ápolt gyümölcsös kertekkel váltakoznak; nyájas tekintetú falvainak takaros házai pedig a patakok mentén