Seite - 36 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

36 húzódnak hosszú sorokban s a virágzó baromtenyésztéssel foglalkozó lakosság jóllétére vallanak. E mezógazdasági dûs jóvedelemforrásokhoz a föld méhének kincsei járúlnak a nagy terjedelmú morva-ostraui kószéntelepekben, melyek- nek köszönhetö, hogy az innen délre lévó Vitkovitz kôrnyéke elsórangú iparterületté fejlódott. A sótét aknaházak, az óriási magaspestek égbe meredó kürtói, melyekból olykor hatalmas túzcsóvák lobbannak ki, a coaksszal fútótt olvasztók apró lángnyelvei, a számtalan magas kéményú gépgyárak, a mindenfelé dübórgó gózkalapácsok és a lendító kerekek búgása s mind- ehhez a gózzel, füsttel teli levegô igazán kábítólag hat az itt járó-kelóre. De a Kuhländchen déli részén, a hol az alttitscheini Burgberg hatalmas kúpján álló régi vár repedczett falai néznek alá, szintén élénk ipari szorgalom mutatkozik. Ennek fó fészke a kies fekvésú Neutitschein város, melynek ipari tevékenységét már messziról elárúlja számos gyárkéménye. Ugyanitt látjuk a legjellemzöbb példákban e táj már említett hosszan elnyúló s egy- mással ósszeéró falvainak sajátszerúségét is. A Titschbach mentén ilyen szakadatlan sorban következnek egymásután 16 kilométer hosszú vonalban Murk, Séitendorf, Sohle helységek, Neutitschein városa, majd Schönau és Kunewald. Az egyik helység vége után nyomban következik a másiknak az eleje. Mintegy 6 kilométernyire Neutitscheintól keletnek van egy mészkó- domb lejtójén a kis Stramberg városka, melynek magaslata tetején a néptól Troubának (kürtó) nevezett vaskos kerek torony, egy régi vár maradványa áll. E 40 méter magasságú torony rendkivúl erós, mintegy 3 méternyi vastag falai még nem egy század viharaival daczolhatnak. E romtól délre s hegyétól egy nyereg által elválasztva emelkedik a mondai hírú s barlangokban bóvel- kedô Kotouc hegy (539 méternyire a tengerszín és 230 méternyire a vólgy- fenék fólé). Kózete tiszta júra-mész s déli és délkeleti oldala 130 méternyi roppant meredek falakban hanyatlik alá. Az éjszaki oldalon jó út visz erdón s réteken át a hegy hosszan elnyúlt tetejére, melynek legmagasb pontján, egy meredek szakadék kózelében egy kereszt áll. A hegy némely helyén egy-egy hajdani erósség nyomai láthatók, melyek a monda szerint a keresz- tényeknek a XIII. század mongol betórései eilen való védekezése idejéból valók. Ezzel a hagyománynyal kapcsolatos az a szokás is, hogy e vidéken az Ur mennybe menetele napján fül alakú borsos pereczeket sütnek, a vad mongol csapatok azon szokásának emlékére, hogy azok elfogott ellenségeik füleit leszabdalták. Nevezetesek az e hegy lejtóin lévó barlangok (a Sipka-