Seite - 38 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

38 und Brünn machen die Schweden dünn"). A vár romjai Freibergtöl egy órányira keletnek, egy minden oldalra meglehetös meredeken lejtö erdös hegyen állnak. E hegy erdósége nagy darabon bekerítve vadaskertúl szolgál, melyben óriási bükkök, tölgyek és hársak árnyékában kecses dámvadak legelésznek. A vár két részból, az elóvárból s a fó kastélyból áll, melyeket mély sáncz-árok választ el egymástól. Az elóvárban van a tornaudvar, mely a legnagyobb Morvaország valamennyi várudvara közt s egy még elég jó karban lévó kápolna is van benne. Egy második kápolna a fó kastélyban volt, melynek több része kozúl a hajdan két emeletes úri lak a még meglévó romok tanúsága szerint nagyszerú épület lehetett. Nevezetes még a kastély- nak egykor 178 méter mélységú, ma azonban részben már betemetett kútja. A múlt században még teljes szépségében büszkélkedett ez erósség az ormon, 1762-ben azonban egy pusztító túzvész romba döntötte s tóbbé nem is kelt ki hamvaiból. A várrom tetejéról nyíló kilátás igen szép. Délen és keleten szakadatlan sorban állnak a hegyek, melyeknek közelebbi lánczolata mögött magasan kiemelkednek a Kárpátok ormai, köztük legmagasabban a Radhost, a Kníhyña és a már Sziléziában álló Lysá Hora tar csúcsai; rníg nyugat felé a Kuhländchen tárúl a nézó elé városaival és falvaival s dúsan beültetett dombjaival és az Odera-hegység hullámvonalával, éjszaknak pedig a sziléziai síkságon kalandozhatik el messze a nézó tekintete'. Azon vizek kózúl, melyek a Kárpátok e részéból az Odera felé sietnek, az Ostravica és a Lubina a legnevezetesebbek. Mind a kettó szilaj hegyi patak s tavaszszal, mikor a gyakran Olnyi magas hó hirtelen olvadásnak indúl, de nyáron is hosszan tarto nagy esózések után rohamosan megárad s útjában mindenfelé nagy pusztítást okoz. Morva-Ostrautól délre az Ostravica mentén van a pamut-iparáról ismeretes Mistek s vele átellenben már sziléziai területen Friedeck városka. Tovább folfelé a folyó völgye mindinkább szúkúl s a Lysá Hora (1.325 méter) és a Smrk (1.282 méter) hatalmas hegytetói sótéten tekintenek le mélyébe, hol gyönyörii hegy- vidék ölen Friedland s az Ostravica egy mellékfolyója mentén Celadna nevezetes vasgyárai állanak. A Lubina innen nyugatra egy FrankstadtwíA katlanszerúen kitágúló s kivált kelet és dél felé jókora hegyektól határolt völgyön fut át. Ott az Ondrcjník hegyhát déli végén a Skalka (965 méter) sziklacsúcsa magaslik, tole délre egy mély bevágódáson túl pedig az 1.053 méternyi Veliká Stolava. Ehhez egy széles hegyhát csatlakozik, mely a Knéhyña csúcsában 1.257 méternyire emelkedik, itt aztán nyugatnak fordúl