Seite - 44 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

44 orszägos intezeteröl nevezetes. Ödon värät a hagyomäny szerint Jaroszlav fejedelem epittette azon a helyen, a hol 1241-ben a mongolokat ällitölag döntö ütközetben megverte. A Hanna nyugati hatärän all a nagy gabna- väsärairöl nevezetes Prossnitz, az innen nem igen tävol esö nyugati hegyvidek es a sikföld összekötö kapcsa. Az ennek deli reszen allö värosok közül leg- kivalöbb a Morva jobb partjän fekvö Kremsier, melynek fö ekessege az olmützi herczeg-ersek pompäs nyäri kastelya, meg az a szep es vältozatos park, a melyen a Morvänak egyik äga foly keresztül. Mielött e videket elhagynök, meg kell meg emlitenünk a Bystritz melletti Hostein-hegytt, niely a keleti siksäghoz kepest feltünöen kiemelkedik s a Kärpätoknak itt a sikföld feie ereszkedö elöhegyei közt a legnagyobb. 736 meter magas ormät hiresse tette a königinhofi keziratban dicsöitett ama harcz mondai szinezetü elbeszelese, melyben itt az Istenben es Szüz Märiäban bizö kereszteny csapatok a mongolokon gyözelmet arattak. E hegynek bücsüjärö templommal ekes csücsäröl körulbelül egy harmadät ät lehet tekinteni az orszägnak, minthogy szemünk a Sudetek ormairöl es az egesz Hannän keresztül el a magyar hatäron ällö Kärpätokig, toväbbä az alttitscheini hegyküptöl messze el a deli orszägreszbe s a Kremsiertöl delnyugatra levö Mars-hegyseg magaslatain tili kalandozhatik. A Kremsiertöl delre lassankent szükülö Morva-völgy Napajedl alatt ismet siksäggä tägül, a mely innen egeszen a Thaya melletti Liindenburgig több helyt valami angol park kiessegevel vetekedik. A Morva e täjon szämtalan kanyarülatot tesz s meglehetös lomhän hömpölygeti vizet, mely gyakran ägakra szakad es sürü berkekkel zöldelö szigeteket ölel körul, köver retek, hullämzö gabnaföldek es szep ligetek mellett haladva, mig a helysegek a partjaitöl kisse tävolabb, a sikföld feie lejtö dombok oldalain hüzödnak meg, hogy az evenkent meg-megüjülö ärvizek eilen vedve legyenek. Itt-ott azonban egeszen a folyö partjän is allnak, mint pl. a II. Cttokär alapitotta Ungarisch -Hradisch, melyet igen gyakran körülözönlenek a Morvänak sokszor több öränyi tävolsägra kiöntö iszapos hullämai. E värossal szemközt, a folyö jobb partjän, a hol ma Altstadt falu all, emelkedett a hagyomäny szerint valaha a nagy-morva birodalom fövärosa, a hires Velehrad, vagy Dovina (D6vin), az orszäg fejedelmenek szekhelye s a szläv nepek kereszteny hitre teritesenek bölcsöje, melyet 908-ban a magyarok ügy elpusztitottak a föld szineröl, hogy nyoma sem maradt hajdani dicsö- segenek.