Seite - 54 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

54 nak ejszakröl del feie futö hosszanti völgyeinel, meg az Odera tägas völgyenel fogva összekötö kapcsül szolgält Közep-Euröpa ejszaki es deli resze közt. Ezek a folyam-völgyek mindenkor igen megkönnyitettek ügy egyeseknek, mint egesz nepeknek a közlekedest, miert is mär a legregibb közlekedesi es kereskedelmi utak itt haladtak ät. Ne csodälkozzunk tehät azon, hogy ezen folyök menten es a szomszedos magaslatokon az emberi megtelepüles- nek olyan szämos nyomai vannak s egyre üjabb leletek kerulnek elö. Bevett szokäs szerint a törtenelmet megelözö idöt itten is özönvizi, kö- es femkorszakra osztjuk föl, bär ezeknek a korszakoknak eles elkülönitese Morvaorszägot illetöleg nem igen lehetseges. Özönvizi korszak ¿s rdgibb k'ökor. Földünk fejlödesenek törteneteben az özönvizi (diluviälis) korszak azt az idöszakot foglalja magäban, a melyben a harmad korszak elmülta utän a hömersekletnek olyan csökkenese követ- kezett, hogy Ejszak- es Közep-Euröpänak legnagyobb reszet jegärak bori- tottäk, melyek ejszak felöl messzire Morvaorszäg es Szilezia hatärhegysegeben a Sudeteknek elöhegysegeiben is magasra fölnyültak, mig az Odera völgyen vegig melyen lehatolt egy hatalmas jegär Morvaorszäg belsejebe. A szileziai Würbenthaltöl Jägerndorfon ät Troppauig terjedö es gletscher-agyagböl, homokböl s görgeteg kövekkel vegyes vändor-kövekböl ällö morenavegek, toväbbä a morvaorszägi Zauchtl es Weisskirchen közti hasonlö anyagböl ällö vizvälasztö maig is vilägosan mutatja a jegkorszaknak bizonyos nyomai gyanänt ezen terület jegäradatänak deli hatärait; mig az ettöl delre esö egesz videk ment volt a jegtöl. Az eredetileg kopasz halmok es hegyek oldalaitöl kezdve fövenynyel kevert särga agyag, a lösz, nyült le melyen az orszäg lapälyaira. Ebben az äsvänyi porban, melyet a szelek a magaslatokröl es a jegmezök területeröl lesöpörtek s a szakadäsokban es völgyekben höfuvässzerüen 10—20 meternyi bämülatos vastagsägra is fölhalmoztak, lassan-lassan ejszakvideki pusztai es erdei növenyzet honosodott meg. Ebben a löszben mär az akkori zord eghajlattal egyezö ällatviläg maradvänyaira akadnak. Mammut es szörös szarvorrü, böleny, jävorgim es öriäsi szarvas, renszarvas, vadlö es szämos kisebb pusztai meg erdei ällat tanyäzott itt csordäkban a lapälyokon, az özönvizi korszak hatalmas ragadozö ällatai pedig, a barlangi medve, a barlangi oroszlän es farkas, a barlangi hiena es a torkos falö (Fjälfrass = sziklalakos) a hatäros hegysegek szämos barlangjät es büvd helyet välasz- tottäk tanyäjokül.