Seite - 60 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

60 Meg többfelek a nem femböl valö ¿kszerik. Az özönvizi ällatok kifürt fogai helyebe ez idötäjt häzi ällatoknak, a disznönak, szarvasmarhänak, kutyänak es kisebb ragadozö ällatoknak fogait, toväbbä kis tarka csigäkat es gyöngyhäz-csillogäsü folyami kagylökat fuztek föl. Ritkäbbak a tengeri kagylökböl metszett gyöngydarabok es karpereczek (Kromau). Ezek helyebe csak kesöbb lepnek az üvegböl (Becziskala, Znaim) es borostyänköböl (Pross- nitz, Müglitz, Ptin, brünni barlangok, stb.) keszült gyöngyök. Borostyänkö volt a fö kereskedelmi tärgyuk, melyet a Keleti-tengertöl deli Euröpäba a Morvaorszägon ejszakröl delre ätvonülö üton szällitottak. Morvaorszäg ifjabb kökorszakäban üj muvelödesi elem gyanänt a cserfyedeny tunik elö, a mit az özönvizi korszak embere az eddigi kutatäsok szerint meg bizonyära nelkülözött. Ebben a korai idöben az edenyeket meg fazekas-korong nelkül csinältäk; a korongot Morvaorszägban alkalmasint csak idöszämitäsunk elsö szazadaiban a römaiak tettek ismeretesse. Az agya- got, hogy az edenyek elrepedeset meggätoljäk, durva homokkal es kis kövecskekkel gyürtäk össze, magät az edenyt kezzel formaltak, kivül-belül lapos kövel vagy csontnyellel lesimitottäk s aztän szabad tüznel gyöngen kiegettek, söt gyakran pusztän csak a napon szäritottäk meg. A benyomülö füst a likacsokban kormos reszecskekke tömöriilt, mi ältal az edeny grafit- szerüen szürke szinüve lett. Egyebkent sok edenynek anyagäba kevertek is grafitot vagy legalabb kivülröl vontäk be grafittal, a milyet Morvaorszäg nyugati reszen nem ritkän talälnak. A Morvaorszägban eddigele megvizsgält edenyek alakja es nagysäga igen különbözö. Altaläban vedreket, füles es fületlen fazekakat (amazokat gombbal vagy füllel), läbasokat, cseszeket es tälakat különböztethetünk meg, oldalt akasztölyukakkal vagy közep läbazattal ellätva. A vedrek es fazekak nagysäga 5 centimetertöl 1 meternyi magassägig es ätmeröig välta- kozik. A kisebb edenyeket többnyire egyenes es hullämos vonalakkal, baräzdäkkal es abroncsokkal diszitettek, melyekbe üjjal vagy pälczikäval gödröket nyomtak be. Sajätsägos a diszitesük a kromaui sirokban talält fületlen fazekaknak, melyeket fafesükkel, csont- es bronzszögekkel csinältäk. Ezeknek a csinos edenyeknek kivül-belul vörös kergük is van, a melyet ügy ällitottak elö, hogy az edenyt finom agyagpepbe märtottäk. Nemelyek közülök vörös, barna es fekete szinekkel is ki vannak festve, egy szinüen vagy csikosan. Ebben a diszitesben es kifestesben mär a szeperzeknek elsö ebredeset szemlelhetjük.