Seite - 61 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

61 Agyagedényekben különösen gazdagok voltak a kromaui (loo darabnál jóval több), a Brünn melletti obrani, a müglitzi, loschitzi és az Olmütz melletti trschitzi sirok. Ezekhez a cseréptárgyakhoz tartoznak még azok a számos, lencse- és korongszerû 2—5 centiméter àtmérôjû, kôzépen átfúrt agyagdarabok is, melyeket orsósulyoknak szoktak nevezni, mert azt vélték felölük, hogy ezek a fonóorsónak nehezítésére szolgáltak, s igy a lentermesztésnek is bizonyságai volnának. Mindamellett nem épen valószinútlen, hogy ezeket a gyakran díszített agyagtárgyakat, melyek ilyenféle csont- és kótárgyakkal Morvaországi bronz-leletek. vegyest is fordúlnak eló, hasonlóan az üveg-, borostyánkó- és kagyló- gyöngyökhöz, húrra felfûzve, nyakukon viselhették ékességúl, miként egyes vad néptórzsek még manapság is teszik. Sokkal ritkábbak azok az agyagból, kivételesen köböl is készitett, kúpos vagy hengerded, 8 —12 centiméternyi hosszú tárgyak, melyek részint tengelyük hoszszában, részint hegyükön ki vannak fúrva; ezeket szóvószék-sulyoknak szokták tartani. Ilyeneket találtak Krómauban, Vedrovitzban, Nikolsburgban, Gayaban, Znaimban és Olmützben. A kiélesített és csiszolt kóeszkozokkel csaknem egyidóben túnnek fol Morvaországban a fémtdrgyaknak elsó nyomai is, elóbb ékszer alakjában, utóbb mint szerszámok és fegyverek. Anyaguk réz és bronz, késóbb vas, arany és ezüst, melyek a tórténelmi korba való átmenetet mutatják.