Seite - 68 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

68 melyeket Waiikel orvos, a kíVáló niorva kiitató, alapbsân megvizsgált es A1. újabb korból való szláv koponyákkal cllentétben germánoknak állapított tneg, úgy szintén a kromaui, gayai és Morvaország más helyein foltárt sírok koponyái is, az Alsó-Ausztriábati találtakhoz egészen hasonlóan (Stillfriêd, Oberhollabrunn), határozottan dolichocephal jellegúek és germán néprte (a quadokra) vallanak. Római kor. A La Tcne-korszak, mely a vas fegyvereknek és eszközök- hek használatával, továbbá a rómaiaktól eltanúlt, fazekas-korongon való cserépedény-készítéssel függ óssze, szolgál az óskorból a tórténeti korba való átmenetúl. Ebbe a korba tartoznak az Olmütz melletti Gross-Latein, Malenovitz, Vracov, a Lundenburg melletti Bernhardsthal szép leletei és sok más lelt tárgy is. Az a kórúlmény, hogy fém- és agyag-készítmények római eredetú tárgyakkal vegyest fordúhiak eló, a rómaiakkal való kózle- kedésre mutât, a kik a Kr. utáni elsó századokban uralmukat a Dunáig (Carnuntum, Vindobona, stb.) kiterjesztették. Részint a Morvaország hosz- szában vonúló borostyánkó-szállító úton úzótt kereskedésnek, részint hadi eseményeknek tulajdoníthatjuk azt, hogy római bronzokra, minók a mónitzi és buchlaui szép alakok s alkalmasint a Becziskala barlangban talált bika- alak is, továbbá a Kr. utáni elsó és második századból származó római érmekre is találtak, mint ezt a Muschauban, hol egykori római tábornak nyomaira is leltek, továbbá a Znaimban, Velehradban, Olmützben, a Lösch melletti Alikeltnában és másutt lelt tárgyak is igazolják. Morvaország" torténete 1526-ig. A rómaiak kora. Mint Kozép-Európa legtóbb országát, úgy látszik, Morvaországot is ós idókben valami finn származású nép lakta, vagy jobban mondva kalandozta be, melynek tórténetéról semmit sem tudunk. A legelsó, de nagyon halvány derengés a Duna és a hercziniai erdóóv közötti tarto- mányokra akkor esik, mikor a cimberek és teutonok rettentó néphulláma a Keleti tenger partjairól Europa déli országaira özönlött (Kr. e. 112). Erre nézve azt mondják, hogy a cimberek erós rohammal a délnek vezetó útat a hercziniai erdón át akarták kierószakolni, de a bojok, kiknek lakhelye Mommsen szerint a mai Bajor- és Csehország lehetett, visszaverték óket. Hogy mely vidéken tórtént a támadás, azt megközelitöleg is alig határozhatni meg. Az sines megállapítva, vajon a hercziniai bojok tórzsrokonai-e azoknak