Seite - 69 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

69 a bojoknak, a kik a kellák nagy nemzetéhez tartoztak, niinthogy Mommsen szerint „mindenütt fólótte kétséges, vajon a bojok, kiket Bordeauxnál, a Pó mentén és Csehországban találni, ugyanegy tórzsnek szétszórt ágai-e s nem csupán névazonosság van-e kózóttük". Ptolemaeus fóljegyzett ugyan nehány kétségtelenúl kelta eredetú városnevet, melyek kózúl három: Eburodunum, Meliodunum és Felicia az említett író fokjelólései alapján Morvaországba tehetók; de ezek a fokjelólések, még ha javításokat eszkózlünk is rajtok, olyan határozatlanok és kétségesek, hogy bizonyosságot e városok fekvéséról nem nyerhetünk. Hogy tehát a hercziniai bojok kelta eredetúek voltak-e, honnan és meddig teijedt a területók s külónósen laktak-e Morva- országban is, azt teljes bizonyossággal meg nem állapíthatni; épen oly kevéssé megtámadhatatlan az a Tacitus Germaniájának ismert helyére támasz- kodó nézet, hogy a markomannok verték ki a bojokat lakóhelyeikról. Sót inkább Contzen alapos fejtegetéseiból („A kelták vándorlásai" czímú mun- kájában) az túnik ki, hogy „a bojoknak a markomannok által Csehországból való kiúzése s a markomannoknak Marbod király alatti megtelepedése két külónbozó esemény, melyeket mintegy száz esztendó választ el egymástól". Mily terjedelmúleg szállták meg a markomannok a bojok egykori fóldjét, biztosan meg nem állapíthatni. Ellenben bizonyos, hogy ósi szóvet- ségeseik, a quadok, megtelepedtek Morvaországban, ha talán nem is egész területén, de legalább déli és keleti részeiben. A quad nép fó raja a mai Felsó-Magyarországban, a tót folvidéken élt, hol egészen a Garam vizéig terjedt. Az a kórúlmény, hogy Marcus Aurelius császár ismert múvének elsó kónyvét e szavakkal fejezi be: „iratott a quadok fóldjén a Garam vizénél"; továbbá az, hogy a római hadak gyakran Aquincumnál (Ó-Buda) vagy Bregetiumnál (Komárommal átellenben) szoktak Osszegyúlni, hogy onnan tórjenek a quad fóldre, a mellett szól, hogy a quadok legnagyobb részt a mai Magyarország éjszaknyugati vidékén laktak, hol a már akkor szláv elemekkel vegyúlt szarmata jazygok voltak szomszédaik. E területen telepítette meg Tiberius császár a Csehországból elúzótt két fejedelem, Marbod és Katwald kiséretét (Kr. u. 2l) s a Tudrusok nem- zetségéból való quad Vannius tétetett királylyá, ki 30 esztendeig uralkodott. Végre a rómaiak iránti barátsága miatt a hermundur Vibilius, kit Vannius elégedetlen unokaócscsei, Vangio és Sido támogattak, a tróntól megfosztotta, mire a két unokaócs megosztozott az uralmon (Kr. u. 51). Sido még Kr. u. 69 után is élt s mint a Flaviusok híve küzdótt a cremonai dóntó csatában