Seite - 74 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

74 letette s unokaócscsét, Rástizot (Rásztizláv), a ki nagybátyját elárúlta, tette meg fejedelemmé (846). De Rástiz szintén azon fáradozott, hogy Morva- ország fólszabadúljon a német birodalomtól való fíiggés alól; megverte Lajos királynak egy seregét, mely 855-ben tórt morva fóldre, érintkezésbe lépett a frank udvar elégedetlen elemeivel s érdekeinek a német birodalom iránt ellenséges byzánczi udvart is megnyerni igyekezett. De nem csupán politikai, hanem egyházi tekintetben is ki akarta vonni Morvaországot a német hatalom alól. Kétségtelen, hogy a Mojmárok fóldjén is német és olasz térítók gyókereztették meg a kereszténységet. De az új tan nem hatotta át a nép nagy tómegét, mert a térítók a nép nyelvét vagy épen nem, vagy csak nagyon kevéssé tudták. Hogy tehát olvan tanítókat kapjon, kik a nép nyelvén hirdethetik a kereszténységet, Rástiz szlávúl tudó térítóket kért Mihály goróg császártól. Ez elküldé hozzá Leo patriciusnak a szláv nyelvben teljesen járatos két fiát, Constantint (késóbbi nevén Cyrill) és Methodot, kik 863-ban érkeztek Morvaországba. Ez az ido azonban nem igen volt alkalmas az apostolkodásra, mert a morvák új háborúra készúltek Lajos király ellen, ki 864-ben be is tórt országukba s Rástizot legyózve arra kényszeríté, hogy túszokat adjon s esküvel ismerje el Morvaországnak Németország iránt való régi függési viszonyát. Ez alatt azonban a hadi zaj kózben is orvendetesen elóre haladt a két térító munkája. A szent irás egy része szláv nyelvre fordíttatott, mi végból Constantin külón szláv írásjegyeket szerkesztett; morva ifjakat képeztek ki az egyház szolgálatára s a misét szláv nyelven mondották. Ezek a sikerek, melyek a német térítóket fólós- legesekké tették, a passaui és salzburgi püspókóknek nem voltak ínyókre, s azt a kórúlményt, hogy a két testvér iíjú korában a tévtanokat valló Photius barátja volt, ürügyúl használták arra, hogy Rómában eretnekség gyanújába keverjék óket. A két testvér a szent széktól felelósségre vonatván, Rómában olyan hatással védte magát, hogy nemcsak igazhitúségók nyert elismerést, hanem a szláv liturgia is megengedtetett, s II. Adorján pápa püspókké szentelte a két testvért (869). Cyrill Rómában meghalt, de Method Pannonia érsekévé neveztetett ki s visszatért Morvaországba, hol ismét kigyúlt a háború tüze. A morvák 864-ben hadakoztak Lajos királylyal, ki Rástizot várában, Dovinában (talán a mai Dévény) ostrom alá fogta s túszok adására kényszeríté. De már 869-ben ismét két frank seregnek kellett Morva- országba nypmúlnia. Az egyik Rástiz nagy hírú fó várát, Velehradot (a mai Ungarisch-Hradisch kózelében) s más faeródóket fólperzselte, a másik pedig