Seite - 75 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

\ 75 tetjesen földülta Nyitra vidékét, a hol Râstiz unokaöcscse, Szvatopluk ural- kodott. Ez a nagyra törö ember kelletlenûl tûrte a szigorü nagybâtyâtôl valö filggést. A mint egykor Râstiz az elégedetlen frank urakat, sôt Lajos kirâly eilen ennek sajât fiait tâmogatta, most Szvatopluk is fejedelemségével együtt a német kirâly védelme alâ helyezkedett, s mikor ezért Râstiz felelôs- ségre akarta vonni, csalârdûl râ szcdte, elfogta s a németeknek kiszolgâltatta. Râstiz a regensburgi birodalmi gyûlésen 870-ben halâlra itéltetett, de Lajos kirâly megkegyelmezett életének, csak a szemét szüratta ki, s igy vakon halt meg egy zârdâban. De Szvatopluk sem mindjârt élvezhette ârulâsa gyûmolcsét; azon gyanû alapjân, hogy a frankok eilen lâzadâst forral, elfogtâk s Németorszâgba hurczoltâk. Ez eseményeket a salzburgi fô megye püspökei, kik Pannonia régi érseki megyéjének megûjitâsât sajât jogaikon ejtett sérelemnek tekintették, arra hasznâltâk, hogy visszaâllitsâk egyhâz- megyéjôk egykori hatârait. Adalwin salzburgi érsek a nélkul, hogy joga lett volna hozzâ, maga elé idézte Method érseket, ki engedett az idézés- nek, noha nem volt râ köteles. A szenvedélyek annyira föl voltak tüzelve, hogy a morva érseket tettleg is bântalmaztâk ; harmadfél évig fogva tartottâk s csak Römäböl érkezett szigorü parancsra bocsâtottâk szabadon 873 tavaszàn. A morvâkat megbotrânkoztatta az a méltatlan bânâsmôd, melyben két fejedelmök, Râstiz és Szvatopluk részesûl. Fegyvert fogtak tehât uralkodö hâzuk egy rokona, Szlâvomir vezetése alatt, a ki pap volt. A frankok azzal vélték a lâzadâst elfojthatni, ha Szvatoplukot szabad lâbra helyezik s haddal küldik Morvaorszâgba, hogy a nyugalmat helyre âllitsa. De Szvatopluk, alig hogy Morvaorszâgba érkezett, honfitârsaival egyetértve a frankokra tâmadt, kik kôzûl csak kevesen kerûlték ki vesztöket. Ez idôtôl fogva Szvatopluk veszedelmes ellensége maradt a német birodalomnak. A forch- heimi szerzôdés (874), a 872 öta folyö hâborûnak véget vetett ugyan s kimondotta, hogy tiz esztendeig (874—884) béke legyen Nagy-Morvaorszâg és a német birodalom közt; de a hatalmas morva fejedelem folyton olyan ütakon és mödokon törte a fejét, melyekkel teljesen kivonhassa magât a német felsôbbség alöl. Nemcsak azokat az eszközöket alkalmazta, melyeket mâr Râstiz hasznâlt, hogy bajt szerezzen a német uralkodöknak ; hanem a birodalom elégedetlen elemeit is tâmogatta és bajtârsi szôvetségeket kötött a szomszédos csehekkel s Csehorszâgon tul az Elbe menti szlâvokkal, kik az 6 ôsztônzésére több izben fegyvert fogtak a németek eilen. Folhasznâlta 10»