Seite - 81 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

él tásával trónra is lépett. Mikor azonban rlagy adókat vetett ki, hogy a német császár irányában elvállalt kótelezettségeinek eleget tehessen, a cseh urak fóllázadtak, Frigyest elúzték, s Konrád Ottó znaimi herczeget tették Cseh- ország herczegévé. Frigyes a német császárhoz menekúlt, a ki akképen döntött, hogy ismét Frigyes legyen Csehország herczege. Ellenben Morva- országot 'órgrófság czímmel a német birodalom saját húbérének nyilvánította s Konrád Ottó herczegnek adományozta, ki azután Morvaország órgróljának nevezte magát. Mikor azonban Frigyes herczeg abbeli kivánságát, hogy e czímról mondjon le és a cseh herczeg felsóbbségét ismerje el, teljesiteni nem akarta, a herczeg testvérét, Premysl Otakárt, nagy sereggel Morva- országba küldé, ki a lodenitzi véres csatában (i 185 deczember 10) legyózte a morvákat, mire Konrád Ottó lemondott a morva órgrófi czímról s oly teljesen kibékúlt Frigyessel, hogy a herczeg halála után (1189 márczius 25) ó jutott a cseh trónra, melyet azonban csak két évig bírt. Konrád Ottónak köszöni Morvaország azon jogszokásainak elsó kodifikálását, melyek jfus~ Conradi vagy Statuta ducis Ottonis néven ismeretesek. Konrád Ottó lemondott ugyan az órgrófi czímról, de halála után hat évvel Morvaország maradandóan megkapta az órgrófság czímet az I. Premysl Otakár és Henrik Ulászló kózt keletkezett trónvillongás alkal- mából. Az ucóbbi, hogy minden újabb vérontásnak elejét vegye, lemondott Csehországra való minden kóveteléséról s ezért Morvaországot órgrófság czímmel (1197) a cseh korona húbéreképen kapta. Ebben az államjogi viszonyban aztán Morvaország állandóan megmaradt. Henrik Ulászló órgróf alatt mutatkoznak a német telepítés elsó nyomai Morvaországban. Ez a bevándorlás utódai, II. Henrik Ulászló és Premysl alatt tetemesen szaporodott, fóleg mikor az országnak a mongolok által való szörnyu foldúlásakor (1241) a lakosság nagy része vagy mególetett, vagy rabszíjon elhurczoltatott. A kunok betórése (1252) hasonlag elómozdította a német gyarmatosok szaporodását. E bevándorlást különösen a Schaumburg grófok családjából való Bruñó olmützi püspók (1245 —1281) mozdította eló. Bruñó mint egyházfó és államférfiú egyaránt jeleskedett s tetemes számú püspóki húbérek alapításával, melyek fó húbérura a cseh király volt, tekin- télyes hatalmi állásra juttatta Cseh-Morvaországban az olmützi püspököt. Példáját kóvették a gazdag monostorok és zárdák, sót az ország több fóura is, kik egyre telepítették kiterjedt jószágaikon a szorgalmas német bevándorlókat. Ennek kóvetkeztében virágzani kezdett a városi élet, javúlt 11