Seite - 94 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

94 Fulnek, Leipnik, Weisskirchen, Prerau, Ungarisch-Brod, Straznitz, Austerlitz, Bitesch, Kralitz, Eibenschitz, Trebitsch voltak f<5 helyei. Hatalmas nemes urak tevékenyen pártfogolták ; daczolni birt tehát a számúzetése iránt kiadott gyakori rendeletekkel s Morvaország kózmúvelódési életére rányomta a maga sajátos bélyegét. Ferdinánd idejébe esik Luther tanításának itt, föleg a városokban való elterjedése. Olmütz, Znaim, legelól pedig Iglau volt a protestantismus fó fészke. De 1526 óta Morvaország egyszersmind az „újra keresztelók" (anabaptisták), a Huebmaier hívei, valamint a Gabrielt, Filipet követök és a „hueteri testvérek" menedékhelye is lett. Míg Csehországban (1546 — 1547) a rokonhitú rendek a schmalkaldi háború kitOrésekor Szászország támogatására fegyverkeztek, majd pedig a Habsburgok ügyének gyózelme után engedetlenségôkért lakolni kényszerúl- tek : Morvaországot fókapitányának, Ludanitz Venczelnek okos magatartása egészben távol tartotta e bonyodalmaktól. Csak kevesen és csekély haddal álltak a folkelók mellé. I. Ferdinánd 1549-ben nehézség nélkúl eszközölte ki, hogy legidósebb fiât, II. Miksát, a cseh királyságban s az órgrófságban utódjáúl elismerjék. A rendek hozzájárúltak azokhoz a közös szükségletekhez is, melyek a Habs- burgok országaira a Magyarországért vívott s a tOrökkel folytatott háborúk révén hárúltak. II. Miksának, a protestánsok iránt jó indulatú uralkodónak a korában (1564—1576) az addigi állapotok megmaradtak s végzetes zavarok nélkúl fejlódtek tovább, habár a jezsuitáknak Olmützben és Brünnben való elsó megtelepedése, olmützi iskolájoknak gyors follendúlése, mely intézettel 1574 óta, úgy látszik, egyetem is volt összekötve, valamint a katholiczizmus megújhodásának egyéb jelenségei az ellentáborban fokozott aggodalmat és izgatottságot keltettek s elóre láthatták azokat a viharokat, melyek II. Rudolf (1576 —1611) komor napjaiban csakugyan kitórésre jutottak. Mennél inkább kózeledik a XVII. század eleje: annál szembetúnóbbek annak a nagy válság- nak az elójelei, melyben Morvaországnak is vezetó szerep jutott. A XVI. század végén két párt szállt egymással szembe egyre ridegeb- ben ; az egyik ama nemesekból és kormányférfiakból állt, kik a prágai császári udvarnak a katholiczizmus helyreállítására irányúló politikáját támogatták ; a másik a morva ónkormányzatra törekvök pártja, mely a nem katholikusok- ban, kivált a testvér-szóvetségben gyökerezett. Ez utóbbinak Zierotin