Seite - 96 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

96 is zivataros napok viradtak. A császár pártja elvesztette minden támaszát s az eibenschitzi országgyúlés megpecsételte Zierotin Károlynak fókapitánynyá való megválasztását. Morvaország elégedetlenei magyar és osztrák párt- feleikkel egyesúltek Znaimban (1608 április) Mátyás fóherczeg zászlaja alatt, ki hadaival Csehországba nyomúlt. A prágai országgyúlésen (május—június) Zierotin Károly volt a szószólója annak, hogy Csehország a rendek szóvet- ségének megnyeressék s a császár lemondásra birassék. A íaslau-liebeni szerzódés (június 25) Mátyás hatalma alá juttatta Morvaországot. Ekkor volt Zierotin az események fó intézóje. O hozta létre a stérboholi szóvetségben június 29-én Morvaország, Ausztria és Magyarország kózt a szorosabb kapcsolatot a rendi érdekek kózós védelmére; egy rendí birodalmi gyülés, a Habsburgi család szóvetkezett országainak kózós képviselete lebe- gett szeme elótt. De mint a torvényesség embere ragaszkodott az uralkodó családhoz s idegen hatás és bomlasztó cselszóvények nem férhettek hozzá, mint ez csakhamar bebizonyúlt, mikor a német unió képviselójének, Keresztély anhalt-bernburgi fejedelemnek csábító ajánlatait kereken vissza- utasitotta. Morvaország kifejezte hódolatát az új uralkodónak, ki az ország jogait és kiváltságait megerósítette. Békésebb évek kóvetkeztek, de a külsó nyuga- lom csak takargatta a folyton meglevó belsó ellentéteket s nem sokára új válság támadt. Elószór politikai háború keletkezett a bécsi udvar és az ország rendei kózt, melyben Zierotin fóleg Khlesl, a bibornok-miniszter ellen foglalt állást, ki a kózós országgyúlésen, mely 1615 nyarán Linzben tartatott, a tórók elleni hadjárat tervével kudarczot vallott. Más részt a prágai kózós országgyúlésen, mely ugyanez év ószén tartatott, bebizonyúlt, hogy a particularismus fóléje kerekedett a szóvetkezés elvének. Csak a morvák kótóttek a csehekkel szerzódést az ellenséges támadás esetére való kólcsónós védelemre, de a morvák részéról megajánlott sereg száma nem elégítette ki a csehcket. A vallási kérdés szintén egyre inkább bonyolúltabbá lett, a katholikus térítés elkeseríté a más vallású rendeket s a morva nemes- ség és királyi városok kózt pórpatvar és zenebona támadt. Leginkább azonban a csehországi események, melyek Mátyás császár fogadott fiának, a stiriai ágból való Ferdinánd fóherczegnek királylyá válasz- tását (1617) kóvették s a katholikus helytartó tanácsosok 1618 május 23-án Prágában tórtént úgy nevezett „defenestratio"-val (ablakból levetés) kez- dódtek, végzetes hatásúak lettek Morvaország további sorsának alakúlására.