Seite - 98 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

68 letételét ajánlotta, hogy azutáti az udvarnál Csehország javára tóbb sikerrel alkudozhassék, Bécsból ezért keményen megdorgálták. Csehország és Ausztria forradalmi pártja mindazáltal hasztalan mun- kálkodott Zierotin megnyerésén. O Morvaország semlegesítésén fáradozott, s a nehéz munkájában kivívott utolsó sikerei a brünni deczemberi és januári (1619) országgyúlésekhez fúzódnek, melyek elútasították a csehek szóvet- kezési kivánságait. Csakhamar azonban az események más irányba sodorták az országot. Mátyás király halálával (1619 február) II. Ferdinándban olyan uralkodó jutott a trónra, a ki engedni semmi áron sem akart. Morvaországban meg a cseh fólkelés hívei kerekedtek fólúl, s Ferdinánd helyzete egyre kétségbe- ejtóbbé lett. Zierotin intó szava elhangzott a pusztában; ekkor már reactio- narius kormányembernek tartották, ki csakhamar meg is vált háládatlan hivatalától. A cseh fölkelö sereg Thurn gróf vezetése alatt a határszélre, onnan Iglauból Znaimnak nyomúlt, hol hitrokonainak és pártfeleinek népes gyülekezete várta. A katholikus rendek, melyek vezéreik, Liechtenstein Károly és Dietrichstein Ferencz bibornok alatt Brünnben gyúltek óssze, a szóvetségesek nagyobb hatalmával szemben szintén megtagadták érzel- meiket. Egyedúl Zierotin Károly maradt meg a fejedelem iránti húségben, rendúletlenúl úgy meggyózódéseiben, mint nyilatkozataiban. A brünni tanács kénytelen volt a város és a Spielberg hegyén levó eród kulcsait a fólkelóknek átadni; a jezsuita rend számúzetett Morvaországból, Lobkowitz Popel László fókapitány, Zierotin Velen utóda és párthíve letétetett, s helyére a szóvet- ség buzgó híve, Zierotin László, Károlynak nagybátyja, választatott meg. Nachodnak, a rendek egyik ezredesének abbeli kisérlete, hogy gyaloghadát a tórvényes uralkodó táborába vigye át, meghiúsi'ilt, de véghez vitte e vakmerö tettet Waldstein Albert, egy lovas ezred parancsnoka, ki ezzel az uralkodóhoz való húségét fényesen kimutatta. A brünni országgyúlés, melyen a felsó- és alsó-ausztriai szóvetségesek kóvetei is megjelentek, 12 fóúrból, 12 nemesból és 6 polgárból álló morva rendi igazgatóságot választott (június 10), másnap pedig elhatározta, hogy csatlakozik Cseh- ország és Szilézia szóvetségéhez, honnan már 6.000 ember nyomúlt az olmützi kerületbe, hogy ha kell, erószakkal is rábírja a morvákat a csatlakozásra. Mikor Thurn Bécs alól Csehország felé hátrált, más részt meg Ferdinánd vezére, Dampierre tábornok, Nikolsburg és a polaui hegyek vidékére nyomúlt, alkudozni kezdtek Lipót fóherczeggel, Ferdinánd ócscsével és helyettesével.