Seite - 103 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

103 kegyetlen, rombolö küzdelmeknek. A schweidnitzi gyözelem (1642 mäjus 31) utän Torstenson, sved hadvezer betört keleti Morväba s Olmützöt megadäsra kenyszerite (jünius 15), mert Miniati csäszäri täbornok az eröditett värost megvedhetönek nem tartotta es sietett az ellenseggel alkura lepni. Alig hogy ez megtörtent, Torstenson ismet visszaindült (jünius 17) Szileziäba, hogy a Szäszorszägba vezetö ütat biztositsa. Oda ment utäna Lipöt Vilmos föherczeg, mihelyt a Morvaorszäg vedelmere szükseges intezkedeseket megtette. A csäszäriak es szäszok lipcsei veresege (1642 november) ütat nyitott a svedeknek Csehorszägon ät Morväba, hol mar voltak tämaszpontjaik, sligSiii Kremsier 1691 körül. melyek közt Olmütz a legfontosabb. Torstenson Räköczy György erdélyi fejedelemmel a csàszdr elleni közös liâbori'i ügyeben alkudozäsokat folytatott, melyeket 1643 âpril 24. befejezvén, Iglaun At Morväba nyomült. A svédek csakhamar lirai lettek az orszâg egész délnyugati és éjszakkeleti részének, mig Gallas gröf, a csäszäriak iij vezére, Csehorszägban nyomon követte a svédeket Brünn felé s azutân lehetôleg Lassan, minden összeütközest kenilve Kojeteinnâl ütött tâbort. Zsoldosai valôsâgos csapässä vältak az orszägra nézve, melynek mäsik részében meg az ellenség hasonlö môdon gazdälkodott. III. Ferdinänd esäszär (1637—1657) Nikolsburgba ment, de a kedve- zötlen kôrûlmények meghiüsitottäk a tervezett orszägos hadi fôlkelést. Béesbe valö visszatérte közben egy svéd portyäzö csapat csakr.em utolérte és majd