Seite - 106 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

106 Olmützben mûkôdtek. Ezzel a város természetszerúen az ország tulajdon- képeni fóvárosává lctt. Brünn városa a svéd háború iszonyaiból sulyosan megkárosítva, osszelótt vármúvekkel és puszta külvárosokkal kerúlvén ki, váltig sürgette, hogy a város bástyái kitágíttassanak s kapcsolatos egészszé kôttessenek óssze. Az volt a szándék, hogy rníg a város belsejében zárdák, templomok, házak újra cpúlnek, a bástyák és külsó múvek a Spielbergen levó fellegvárral mint záró eróddel védóleg ôvezzék az egész várost. De még a nagy torôk- és tatárvész évében, 1663-ban is csak felében készúlt el az eródítés, sót a kovetkezó század elsó felében szintén csak darabonként jutott befejezésre. Olmütz 1650 tavaszáig maradt a svédek kezén. Mikor odahagyták s a császár által kinevezett új városi tanács megkezdte múkódését, megindúlt az építkezés is. A visszatéró jezsuiták új nevelóintézetet állítottak, a kapu- czinusok 19 házat vásároltak s így nyerték klastrom- és templomépítésükhóz a telket és az anyagot. Az épüló polgárházak is szaporodtak, s kozelból és távolból új bevándorlók siettek a városba. Az 1654-iki Brünn, Iglau és Znaim városokra is kiterjedó rendelet megengedte a puszta külvárosok újra építését, a mennyiben ez az eródítmények czéljaiba nem ütkózik, 1655 szepteniberben pedig Morvaország két fó helyének megerósítése iránt tortént intézkedés. Igy nyerte Olmütz lassanként azt az alakot, melyet 1664-iki képe és a városházában levó 1674-iki festmény mutat. A katholikus térités 1650 óta ismét folytatta a hosszú háború által félbeszakított tevékenységét. A jezsuita rend olmützi fóiskolája megint lendületnek indúlt. Zajtalanabb, de szerény czéljaiban hatásosabb volt a kegyesrendiek tevékenysége, mely rend útat talált a pártfogói által részére megnyitott városokba. Leipnik és Straznitz a kegyesrendi szerzetesek elsó telepei kôzé tartoztak. A Trebitschben levó tarka „eretnek-gyarmatot" szétugrasztották s a morva oláhokat, kik még 1649-ben is makacskodtak, megfékezték. De a papok hiánya még sokáig gátolta a gyôkeres katholizálást. A titkos protestantismus számos helyen megmaradt, a mi szoros kapcsolatban volt a herrenhuti kózségek késóbbi alakúlásával (1722). Nyugalmasabbak volt Morvaország állapota I. Lipót korában (1657—1 7°5), ámbár a mozgalmas, romboló esztcndók akkor sein hiányoz- tak. 1663-ban a tôrôkok és tatárok Olmützig és Brünnig portyáztak, foldúlva a Thaya és Schwarzava vidékét s a hradischi kerületet. 1683 júliusban a rendek 1.700 fónyi gyalogságot és 850 lovast küldtek a Morva