Seite - 108 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

iôâ eilen, mire a bajor vâlasztô betört Csehorszâgba s eseh kirâlylyâ koronâztatta magât. II. Frigyes legkivâlôbb tâbornoka, Schwerin, november elején Trop- paun ât keleti Morvaorszâgba nyomûlt s két napi ostrom utân Olmützöt megszällotta (i 742 januâr 27). Mâsnap a porosz kirâly az erôditett vârosba érkezett, mig a szâszok Iglaut szâllottâk meg, Nikolsburg és Brünn kornyéke szintén az ellenség kezébe kerûlt, melynek garâzdâlkodâsât messze földön megérezték. A lotharingiai herczeg hadainak közeledese fölszabaditotta ugyan Iglaut, megmenté Brünnt az ostromzärtöl, a szôvetségesek egyenet- lensége pedig siettette az orszâgbôl valu kivonulâsukat. Olmützböl is eltâvozott az ellenség. Morvaorszâg csak akkor lett ismét a hâborû szin- helyévé, mikor az aacheni béke s Ausztria belsô megszilârdulâsa utân Poroszorszâggal üj, elkeserèdett küzdelem tâmadt. 1758 âprilisban II. Frigyes kirâly betört keleti Morvaorszâgba, hogy Olmützöt hatalmâba ejtse. A vàros szabâlyszerû ostroma mâjus 18-ân kezdôdôtt. A vâr parancsnoka, Bieberstein tâborszernagy, elszânt bizalommal vezette a védelmet, mert a csâszâri fölmentö sereg Daun vezetése alatt Gewitschnél tâborozott. A porosz ostromlö seregben érzékenynyé vâlt az eleséghiâny s a bautschi l'iton nagy szâllitmânyt vârtak. melyet Ziethen tâbornoknak kellett fedeznie. De az Altliebe és Domstadtl közti szoros ûtban Siskovirh és Laudon a poroszok hosszû kocsisorâra rohantak s elfogtâk a szâllitmânyt. F veszteség pötolhatatlanna lett II. Frigyesre nézve, s mint- hogy Daun is elônyomûlt, az ellenség sietve tâvozott, s a jûlius 2-iki bombâzâs és müraui ütközet utân (jûlius 7) keleti Morvaorszâg ismét fôlszabadûlt. Mâsnap Daun Olmütz elött âllt, melynek polgârait a csâszârné megdicséréssel és a vârosi czimer kibôvitésével jutalmazta. A hét-éves hâborû befejeztével az orszâg hosszû ideig a béke âldâsait élvezhette. 1766-ban Mâria Terézia uralkodö-tärsa, II. |6zsef megjelent a morva gyakorlö tâborban. 1769-ben Morvân ât vette ùtjât Neissébe, bol a porosz kirâly vendége volt. Mikor kocsin Brünnböl Olmützbe ment, Raus- nitznâl (a brünni kerületben) az üt kôzelében egy parasztot lâtott, a mint verejtékével munkâlta szântôfôldjét. A csâszâr megâllitotta kocsijât s az ekével egy barâzdât vont a földben. Liechtenstein herczeg, a földesi'ir, az eseményt emléktâblâval ôrôkité meg, melyen ez a latin fölirat van : rII. Jôzsef csâszârnak, a boldogûlt Ferencz csâszâr és Mâria Terézia méltô fiânak, nndön 1769 augusztus 19-én az egész szäntöföldön végighajtotta az ekét s igy a fôldnn'velést mint az emberi nem tâplâlôjât fôlmagasztalâ. Morva-