Seite - 116 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

116 E Iakosság 2.937 kôzséget alkotó 3.404 helységre oszlik el, úgy, hogy Morvaországnak 2 2.2 2 2 négyszôgkilométernyi cgész terülctéhez képest átlag 102 lakos esik egy-egy négyszôgkilométernyi teriiletre. E szerint a birodalmi tanácsban képviselt országok kôzûl csak Csehország és Szilézia, továbbá a Bécsben és Triesztben együvé tódúlt népesség miatt Alsó-Ausztria és a trieszti terület lakossâga múlja fôlûl Morvaországot aránylagos súrúség tekintetében. E népesség félmilliónál több családra és lakófélre oszlik cl, s 325.337 házban lakik. A lakóhelyek fckvés, berendezés és fôlszerelés tekintetében épen oly változatosak, mint lakóik, a kiknek testalkatára, crkölcseire és jellemére, valamint élctmódjára nyilván hatással is vannak. Míg az ország kozéprészének termékeny síkságai, a déli vidék bortermó földje és az éjszaknyugati, meg az éjszakkeleti tájak ipari góczpontjainak kornyékei nagyobb és módosabb belységekben a Iakosság súrúbb és nagyobb csoportjainak mozgalmasabb együttélését teszik lehetóvé : addig a cseh-morva fcnsíknak kevésbbé termékeny felfüldjén számos kisebb telepúlést látunk szétszórtan ; az éjszaki Szudetek és a keleti Beszkidek begyvidékein e hely- ségek nagy területen egymástól messze álló egyes majorokból állnak, mclyek festôi rendetlenségben kapaszkodnak a magaslatok lejtôin. A falvak és mezôvàrosok közt szórványosan találhatók a nem nagy számmal levó, az éjszaki részen aránylag gyakoribb nagyobb városok, a forgalomnak ezen élénkcbb fészkei. A helységek ilyen kiilônfélcségét a bennök lakó néptôrzsek nemzetiségi sajátszerúsége is okozza. Ezen általánosságban véve határozottan állandó jellegú Iakosság évtized- ról évtizedre növekedö sûrûséget mutat, úgy, bogy az 1880-tól 1890-ig lefolyt népszámlálási évtizedben a születéseknek a halálozásokét folúlmúló számából mintegy 177.500 lélcknyi, tehát 8.24 százaléknyi szaporúlat jelentkezik, a mivel szemben évenként jóformán szabályszerú kivándorlási mozgalom mutatkozik; ez azonban az épen említett évtized alatt csak 53.000 emberrel, vagyis 2.48 százalékkal csökkentette a népességet, s így a tényleges szaporúlat az utolsó két népszámlálás közötti tíz év folyamán 124.000 lelket, vagyis 6 százaléknyit, évenként tehát átlag 12.000 fónyit tesz. E gyarapodás azonban nem egyenletesen mozog az cgész népesség egyetemében, hanem fókép az ipari fejlódés, meg a mezógazdasági jóllét változó mértékével arányban akként alakúl, hogy a népesség legnagyobb súrúsége két kôzéppont, még pedig egy kisebb és egy nagyobb kerületú