Seite - 138 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

138 még pedig leginkább a fíú nép, nagy szalmabábot készít s ezt régi, haszna- vehetetlen ruhadarabokba takargatja, az arczát lárvával jelzi s az igy ábrázolt halált délután kiviszi a szabad mezöre (Deutsch-Jassnik, Seitendori). Ide érkezve, az egész csapat kôrûltânczolja a földre fektetctt bábot s kiabál, ûjjong és énekel körülötte. Végre aztán valamennyien ncki esnek a bábunak, apróra széttépik és tiizet raknak vele, mely a legutolsó ízig fôlemészti. Másutt vízbe dobják a „halált" s azzal úsztatják el. Ugyancsak a természetélet újjászületésén érzett örömet tolmácsolja az egész éjszaki Morvaországban elterjedt május-járás szokása is. Ezt húsvét utáni harmadik (Laetare) vasárnapon tartják. Három lányka a legszebb ünneplójét ölti magára. Egyikük viszi a május-fát (die „Maie"), a mely nem más, mint egy fenyúfácska csúcsa. Agait sok helyütt lehajtják s a tôrzséhez kötözik és az egészet tarka papírszalagokkal, virággal, himes tojással, stb. díszítik. Ezzel a „május "-sal a lányok házról-házra járnak s mindenütt eléneklik a hozzá való mondókájukat. A Schônhengst-vidéken ezt a dalt : „Maie, Maie, summergrün, Die lieben Engelein singen schin, Sie singen olle zugleiche Bis ins Himmelreiche. Klane Fischeln, grusse Fischeln Schwimmen aufm Teiche; Weisse Rosen, rothe Rosen Wochs'n auf dem Sträuche; Weisse Lilien, weisse Lilien Wochs'n auf dem Stengel, Der Herr is schin, die Frau is schin, Die Kinder wie die Engel. Dort'n steht a hohes Haus, Schaut a schine Jungfer 'raus; Wird sich wohl bedenka, Uns an Groschen schenka. Schenk Groschen, schenk Of a goldenes Kränzelein, Dass mir lustig und fröhlich sein." (Május, május, nyári zöld, Földet és mennyet betölt Edes angyalkák dala, Egi énekszózata. Kis halak, nagy halak Uszkálnak a toba'; Fehér rózsa, piros rózsa No minden bokorba'. Fehér liljom, fehér liljom, Nyílik párosával, Szép a gazda, szép az asszony S a gyerekük angyal. Ainott áll egy magas haz, Ablakába szép lány, Meggondolja tan magát S egy garast csak ad tan. Garast kérünk kérve Aranyos füzérre, Vidám ünneplésre.) Az éneklô lánykákat régebben többnyire bôjti pereczckkcl jutalmazták, mostanában pedig vagy valami kevés pénzt, vagy tojást és kalácsot kapnak. A bôjti idóbe esett a tanúló ifjiiság Szt. Gergely-ünncpe is. 1. Gergely pápa nagy barátja volt az ifjúságnak és a gyermekeknek, a kiknek hálás