Seite - 145 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

45 ís a pogány óskorból származik, a meíy a nap járásától függó összes természetéleti jelenségekct s így a nyári napfordúlatot is megünnepelte. Az év folyamán elkoptatott összes seprúket s az úrnapi koszorúkat és elszáradt gallyakat elégetik egy kimagasló hegycsúcson, a hol e szokás még járatos. Legények és lányok párosával atszökik hangosan újjongva a tüzet s aztán, mikor a láng kialudt, énekszóval haza vonúlnak a szép nyári éjszakán. A pünkösdi ünnepkör különben jóval szegényebb sajátszerú népszokásokban: a minek az lehet az oka, hogy ilyenkor a fold népe sokkal inkább el lévén a legkcményebb munkával foglalva, mint az év többi szakában, nem ér rá az ilyen cszmélkedésre. A gabna sarló alá érik s a kertben és szólóbcn is akad mindig valami tennivaló. Nem sokára megkezdódik az aratás. A házi- asszony odahaza van elfoglalva, a gazda meg künn szorgoskodik az aratók- kal s iparkodik, hogy idején betakarítsa a termést. Megkonnyebbúlt szívvel sóhajt föl, ha ez megtörtent, a minek orOmére az arató-ünnep következik. Ez Onnepet az országnak úgy déli, mint éjszaki részén megülik, s mentúl jobh módú a gazda, annál fényesebben. A munkásokat zeneszóval, díszes menetben vezetik haza a mezöröl. Elöl mennek a zenészek, utánuk az aratónók, kik közul a két legidósb (vagy néhol a két legcsinosabb) viszi a kalász-koszoriít, melybe mezei virágok és szalagok vannak befonva. Utánuk mennek a többi lányok és legények, sarlóikat és gereblyéiket, a legények pedig kaszáikat vive, míg legvégúl a tetejével megrakott utolsó szekér termés halad, melyet földiszitett lovak húznak. Haza érkezve, a lányok a gazdasszonynak egy mondóka kiséretében adják át a kalász-koszorút, a mi után az összes munkásokat megvendégelik. Nagyobb gazdaságokban ez ünnep a pajtában, vagy más, e czélra külön elókészített helyen tartott tánczmulatsággal végzódik. Müglitz táján a buza learatásánál szándékosan meghagynak egy kis darabot, a melyet csak az arató-menet megkezdése elótt kaszál le az úgy nevezett „búza-menyasszony" (Weizenbraut). Oktober havának harmadik vasárnapján ünneplik a templom-búcsút (Kaiserkirchtag). Ez három napig tart. Szombat este valamely téren — többnyire a kózség-háza elótt — folállítják a május-fát, a mely almával és egyéb gyiimölcscsel van teli aggatva; a fó dísze azonban az a selyem- kendó (így a brünni nyelvsziget területén), melyet az „elsö öreg legény", a tánczkedveló ifjúság ünneprendezö bizottságának elnöke a kedvesétól (az „ Altdirnu-töl) kapott s a mely zászlócska gyanánt lobog a fa csúcsán. A május-fa folállítása után nagyot isznak a legényekkel együtt az éltesebbek 19