Seite - 156 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

iöö A Schönhengst-videk paräsztja 50 evvel ez elött igen festöi viseletü volt. Testet bokäig erö, barna, vagy meg gyakrabban kek posztö kabät födte, melyen nagy erczgombok fenylettek; sziik szarvasbör nadragjat a terdeinel szijak fuztek kek vagy szürke harisnyaihoz; läbain csatos czipöt viselt. Mellet derekon alül erö vörös melleny takarta. Az emlitett hosszü kabat azonban csak ünneplö ruha volt, hetköznap helyette ü. n. „Spenser"-t vagy üjjas mellenyt hordtak. Nyaron a ferfiak többnyire csak mellenyben s ing- i'ijjban jartak. Csodälatos volt a fejiik takaröja. Ezt a többnyire jöfele, gyakran vidra-premböl keszült sipkät alakjänäl fogva zsäiiio/y-sayVanak hivtäk. Allött ugyanis egy zöld barsony sapkäböl, a mely köröskörül premes volt ugyan, de ügy, hogy elöl a premje magasan fölällott. Ezt a fölällö premet a nep trefäsan „tüzfalu-nak nevezte. E mellett valösägos kürtö-alakü sapkakat is hordtak, szinten premböl, többnyire baranybörhöl, a melyek olyan niagasak voltak, mint egy divatos cylinder-kalap, s oldalvast harom-negy jiiros vagy kek selyemcsokorral valänak diszitve. Kesöbb s reszben mar akkortajt is az epen nem szep, szeles karimäjü, durva fekete nemez kalap tünik föl, melyen diszul az öregek neha bojtot, az ifjabbak pedig szalagokat es viragot viselnek. A parasztnök ruhaja a következö reszekböl all. A nyak körül kereken zärödö ing föle ünnepnap az 11. 11. „Hempel" (Hemdchen — ingecske), vagyis egy csipöig erö, di'idoros ujjü es fodros gallerü (vagy neha gallertalan) finom väszonruha kerul, a melyböl azonban csak a ket cludoros üjj (s esetleg a galler) latszik ki. Ez a leänyok büszkesege s fö gondjuknak tärgya, mcrt arröl ismerszik meg, hogyan tud a viselöje a vasalöval bänni s hogy ert a mosashoz. E felsö ingecske föle öltik a vallszalijgos, füzöfele mellenyket („Leibel"), a melynek többe vagy kevesbbe diszes voltäböl következtetni lehet a tulaj- donosa mödossagara. Ez ugyanis vagy gyapjüböl, vagy selyemböl keszul s vagy egyszerü zsinörzattal, vagy aranyfonällal van sujtäsozva. Az eleje melyen ki van vagva. A mellet ezen kivül meg a „Bund" (kötö) nevü, selyem- vagy gyöngyhimzessel diszitett ingelöcske födi. A derekat rendesen böröv szoritja. Alatta barna, vagy fekete, alül piros szegesü, sok ränczü gyapjü szoknyät („Bärkittel") viselnek, melyet, ha üjjal cserelik fei, rendesen alsöszoknyakent hordanak toväbb. A szoknya föle kerül a köteny („Vonne"), melyet alsö szelen es a mellre esö reszen jellemzö himzesek diszitenek. Hatül a köteny a szoknyäböl csak egy keskeny sävot enged latni. Fiatal leänyok piros, az asszonyok kek harisnyat viselnek. Alacsony czipöik posztö- böl vagy börböl valök, amazok oldalvast es a hegyükön börrel boritva.