Seite - 156 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1
Bild der Seite - 156 -
Text der Seite - 156 -
iöö
A Schönhengst-videk paräsztja 50 evvel ez elött igen festöi viseletü volt.
Testet bokäig erö, barna, vagy meg gyakrabban kek posztö kabät födte,
melyen nagy erczgombok fenylettek; sziik szarvasbör nadragjat a terdeinel
szijak fuztek kek vagy szürke harisnyaihoz; läbain csatos czipöt viselt.
Mellet derekon alül erö vörös melleny takarta. Az emlitett hosszü kabat
azonban csak ünneplö ruha volt, hetköznap helyette ü. n. „Spenser"-t vagy
üjjas mellenyt hordtak. Nyaron a ferfiak többnyire csak mellenyben s ing-
i'ijjban jartak. Csodälatos volt a fejiik takaröja. Ezt a többnyire jöfele, gyakran
vidra-premböl keszült sipkät alakjänäl fogva zsäiiio/y-sayVanak hivtäk. Allött
ugyanis egy zöld barsony sapkäböl, a mely köröskörül premes volt ugyan,
de ügy, hogy elöl a premje magasan fölällott. Ezt a fölällö premet a nep
trefäsan „tüzfalu-nak nevezte. E mellett valösägos kürtö-alakü sapkakat is
hordtak, szinten premböl, többnyire baranybörhöl, a melyek olyan niagasak
voltak, mint egy divatos cylinder-kalap, s oldalvast harom-negy jiiros vagy
kek selyemcsokorral valänak diszitve. Kesöbb s reszben mar akkortajt is az
epen nem szep, szeles karimäjü, durva fekete nemez kalap tünik föl, melyen
diszul az öregek neha bojtot, az ifjabbak pedig szalagokat es viragot viselnek.
A parasztnök ruhaja a következö reszekböl all. A nyak körül kereken zärödö
ing föle ünnepnap az 11. 11. „Hempel" (Hemdchen — ingecske), vagyis egy
csipöig erö, di'idoros ujjü es fodros gallerü (vagy neha gallertalan) finom
väszonruha kerul, a melyböl azonban csak a ket cludoros üjj (s esetleg a
galler) latszik ki. Ez a leänyok büszkesege s fö gondjuknak tärgya, mcrt arröl
ismerszik meg, hogyan tud a viselöje a vasalöval bänni s hogy ert a mosashoz.
E felsö ingecske föle öltik a vallszalijgos, füzöfele mellenyket („Leibel"),
a melynek többe vagy kevesbbe diszes voltäböl következtetni lehet a tulaj-
donosa mödossagara. Ez ugyanis vagy gyapjüböl, vagy selyemböl keszul
s vagy egyszerü zsinörzattal, vagy aranyfonällal van sujtäsozva. Az eleje
melyen ki van vagva. A mellet ezen kivül meg a „Bund" (kötö) nevü,
selyem- vagy gyöngyhimzessel diszitett ingelöcske födi. A derekat rendesen
böröv szoritja. Alatta barna, vagy fekete, alül piros szegesü, sok ränczü
gyapjü szoknyät („Bärkittel") viselnek, melyet, ha üjjal cserelik fei, rendesen
alsöszoknyakent hordanak toväbb. A szoknya föle kerül a köteny („Vonne"),
melyet alsö szelen es a mellre esö reszen jellemzö himzesek diszitenek.
Hatül a köteny a szoknyäböl csak egy keskeny sävot enged latni. Fiatal
leänyok piros, az asszonyok kek harisnyat viselnek. Alacsony czipöik posztö-
böl vagy börböl valök, amazok oldalvast es a hegyükön börrel boritva.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Morvaország és Szilézia (Morvaország)
- Band
- 17/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1897
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 16.93 x 21.95 cm
- Seiten
- 410
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch