Seite - 160 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

160 dedebb és tetszetósebb. Itt a parasztasszonyok nagyon szeretik a tarka, rikitó színeket. A piros fejkendót fejkótó alakúra kótik, s a csücskei fólúl jobbra- balra elállnak. A hat-hét szoknya kózúl a legfelsó ünnep- és vasárnap kék posztóból való; fóléje a szoknya legnagyobb részét takaró, tündókló kótény kerúl. A vórós, kék vagy zold mellény („Leibel") tetejébe nyáron bárminó színú kónnyú mosószóvetból, télen pedig sótét posztóból készúlt s prémmel béllelt kabátot óltenek. Ennek az újja fólúl dudoros, alúl keskeny. Lábukon félczipót vagy topánkát viselnek; harisnyáik vórósek vagy kékek, újabban kivált ünnepi alkalmakkor fehérek is. A férfiak viseletéból már minden jellemzó vonás eltúnt. Fejüket sótét sapka vagy alacsony kalap fódi. A csont- gonibos sótét kabát majdnem térdig ér. Nyakukra fekete nyakkendót csavar- nak, magasan fóléró mellény fódi a mellüket. Nadrágot, fóleg ünnep- és vasárnap hosszút viselnek, a mely azonban alúl gyakran bórrel van szegve. Hétkóznap, mezei munkánál a paraszt gyakran szúk, térdig éró szarvasbór nadrágot visel, továbbá hosszú és kemény szárú borjúbór csizmát. Déli Morvaországbzn (az alsó-ausztriai határon) semmiben sem külón- bózik a viselet a szomszédos koronaország parasztjaiétól. Ma már tudniillik itt is úgy nevezett „félvárosias" az. Régebben a férfiak ünneplónek hosszú sótét kabátot, róvid és szük, térdig éró nadrágot, kék harisnyát és csatos czipót, továbbá durva fekete nemez kalapot viseltek, a melyról fekete vagy zold bojtok lógtak. Ma sokkal kisebb és kerckebb kalapot hordanak, vagy a helyett gyakran kónnyebb fajtájú sapkát tesznek a fejiikre. A kabátjuk róvi- debb, a nadrágjuk ellenben hosszabb ma. Az asszonyok a régi fejkendót már majdnem egészen elvetették s ma, kivált vasárnap hajadon fóvel járnak, sót némelyik már szalagokkal és virágokkal díszes divatos kalapocskát is visel. Zord idóben nagykendót vesznek a fejükre, a mely mindjárt a nyakukat, melliiket, hátukat és karjaikat is megvédi. Felsó testüket szorosan a derékhoz illeszkedó, róvid szárnyú kabátka fódi, szoknyájuk bokáig éró. A rikitó színeket itt nem kedvelik s nem tartják fínom viseletnek. A ivischaui nyelvszigeicn, mely mind kisebb területre szorúl óssze, a parasztok szúk szárú csizmát, fekete bórnadrágot, két sor gombos mellényt („Brustfleek") és posztó kabátot hordanak. Fejüket fekete nemez kalap, télen azonban inkább prémes sapka fódi. Az asszonyok még elég tisztán tartották meg régi viseletüket: a fényes sótét szóvetból készúlt, sok ránezú róvid szoknyát, piros vagy naranessárga harisnyát, tarka mellénykét s fólótte a sótét kabátot és a nagy fodros gallért („Lazl").