Seite - 179 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

ÎfÔ A rumuny nep a XII. századtól egészen a XVI-ig meglehetôs terjesz- kedó erôvcl bírt, úgy, bogy ncm csekély számban telepedctt meg egy felôl Dalmácziában és Isztriában, Szerbiában és Horvátországban, más felôl pedig Erdélyben és Bukovinában, a ^^ honnan telcpesek és pásztorok flj rajzottak ki a galicziai ruthének jE^SSK) (russzinok) és lengyelek kozé. V^y^"! huczulok. Galicziából e pászto- ^iSM^^ rok nyájaikkal tovább v á n d o - / h roltak nyugat felé, s egy részük f l i i j ^ M W a mai morva „oláh"-vidék J w M -I'^ ^ \ hegységei kozé is eljutott, a -aW «¡»¡y ¿^ ^^ bol az ott már részben meg- /o^^V telepedett, részben csak késôbb /^àgp^ bevándorlott szláv népesség- f ~ y çS Jsijf gel egybeolvadt és teljesen l \! «ÈË W elszlávosodott. A mai morva j J ^ H f l p B K w oláh-vidék egy része rumuny J^KHËkPV eredetének még ma is észre- f |, \J?/\ vehetô jelei maradtak m e g H nyelvében. Az „ oláh " hegyi • < â h ífcü foglalkozásukra vonatkozô sza- H f l f vaik nagyrészt rumunyok. ^ ^ ^ H K L M A morva oláh-vidéken Ê Ê K M j H , minden chotdr(rumuny chotar, WJmj; magyar katdr) egy vagy tobb majorságra oszlik. A baca j^SS^i^^^ ^BB^" fbacjiï, juhászgazda) a valasi ^^ , . , 1 1 . » ».» 1 Olmütz-vidéki hanák. nevu Dojtarokkal ¿¿»«¿a-ban (kolibii, pásztorkunyhó) lakik, a hol a vatra (vatru, tûzhely) mellett egy strunga-n (strungu, fapad) (il. Juhaikat kûlônbôzô nevekkel nevezik. Némely juh kornuta (nagyszarvû, a rumuny corn-tól), a másik pistrula (foltos, pistrujii) s a gruii-on (gruïïi, hegyoldal) legelnek. A juhokat a geleta-ba (gulétiï, fejósajtár) fejik. A tejet a glaga (kiag, beáztatott borjúgyomor) 23*