Seite - 180 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

ido oltja meg. Az aludt tejról lefólüzik az urda-t (urdii, tejfól), s minekutána kikerúlt belóle a brynza fbrvnzu, juhtúró), hátramarad a zíncica (zinticti. savó, zsendicze). Az „oláh"-októl éjszakra, Morvaországnak Alsó- és Felsó-Szilézia kozé beékelt nyúlványában, Frankstadt, Freiberg, Braunsberg és Mahrisch-Ostrau kórnyékén laknak a /achok (Last'), kiknek nyelvjárása átmenet a morvától a lengyelbez. A lengyellel kózós e nyelvjárásban : az utolsóelótti szótag nyomatéka (holott a tobbi morva nyelvjárásban ép úgy, mint a csehben, a nyomaték az elsó szótagon van), továbbá a hosszú magánhangzók hiánya, a cseh és morva kemény de, te, ne szótagok helyett a lágyúlt dé, te, né, s részben a lágy i, ¿ sziszegók is. A nyelvjárások kózótti átmenetek sehol sem hirtelenek, hanem határaik felé valamennyien lassanként olvadnak át egymásba. Minthogy e nyelvjárási külónbségekhez a viseletben való kisebb-nagyobb eltérések is hozzájárúlnak, az említett néptorzsek ismét kisebb csoportokra tagolódnak, melyek megint más-más neveket viselnek. Az 1848 elótti idókben majdnem minden ura- dalom népességének megvoltak még az ilyen megkiilonboztetó sajátságai. E fajbeli külonbségek alapján Morvaországban igen dús változatosságú népélet fejlódótt. Mindezen néptórzseknek nemcsak saját viseletük és nyelv- járásuk, hanem saját dalaik és tánczaik, szokásaik és erkólcseik is voltak. Az igazi hanák el nem tudna énekelni egy tót dalt, s a tót tánczra sehogy sem illeszkednék a lába; viszont a tót sem igen tud a hanák dalban és tánczban gyónyórkódni. Az egyháziév. Azóseredeti természetimádás és egyéb régi hagyományos szokások maradványai az egyházi évkór ünnepi szokásaiban és a népies játékokban élnek még. Borbála napján (decz. 4) a tél tartja a faluba való bevonúlását. Oreg „anyóka" (maticka) nevén és alakjában jelenik meg * s egy nószemély ábrázolja, ki fchér lepedóbe burkoltan, a kezében sarlót vagy ásót tartva jár házról-házra, a gyermekekkel megcsókoltatja a keresztet és megimád- koztatja óket. Kiváló fénynyel és számos kisécettel jelenik meg decz. 6-án a Mikulás. A szent maga püspóknek van óltozve, hosszú szakállt s a fején aranyos, tarka papirsüveget visel, a kezében pedig pásztorbotot tart. Mellette egy fehér ruhás angyal halad, a ki kosarában mézeskalácsot, almát, diót s aszalt * A „tél" (zima) neve a cseh nyelvben nónemú.