Seite - 182 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

182 esti dúsan terített asztalról a marha, a baromfi, sót még a gyümolcsfák is megkapják részüket. Mihelyt az égen az elsó csillagok kigyúlnak, kiváló gonddal terítik meg az asztalt. Lánczot vonnak köre, minden gabnanemúnek a kalászaival megrakják, vagy az asztal mindenik szogletére tesznek egy egész kenyeret, a kózepére pedig búzát szórnak, a mire aztán egy kozepén lyukas nagy kalácsot helyeznek s az egészet abroszszal terítik le. Az asztal ala állítják a köpülöt vagy egy fejó dézsát, a mibe a gazdasszony minden ételból tesz egy kanálnyit; abba kerúlnek továbbá az asztal morzsái és egyéb ételmaradékok is. így marad az asztal egészen aprószentek napjáig. A fejó sajtárba tett ételmaradékokat a tebenek kapják, hogy bóven tejeljenek. Vacsora elótt a családapa Szent János evangéliomának az elejét olvassa föl, a mi után az egész háznép egy Miatyánkot, Üdvoz-légyet és Hiszek-egyet imádkozik. Legelószñr mézes ostyát esznek petrezselyemmel és fokhagy- mával, aztán gombás vagy borsólevest, külonféle kásákat, kalácsot, friss és aszalt gyümölcsöt. Freiberg vidékén a karáesonyesti asztalra kilenczféle leves, nyugati Morvaországban pedig ugyanannyiféle mártás kerúl. Vacsora után az egész gyermeksereg bégetve és csöngetve megy végig a falún, „a betlehemi nyáj"-at jelképezve. Másutt meg házról-házra járnak s az ablakok alatt karáesonyi énekeket (koledy) zengedeznek. A karáesonyest megünneplésében részesúlnek az állatok is. Azzal a liszttel, a melyet a kenyérsütó lapátról lesöpörnek, meghintik a teheneket. Aztán mindenik marha kap egy mézes lepényt, vagy egy darab mézes kenyeret, meg egy gerezd fokhagymát, a jászolukat pedig a legjobb takar- mánynyal töltik meg, mert estig, mint az emberek, a barmok is böjtölnek. A házórzó eb, a kakas és a gunár szintén kap egy darab karáesonyi kalácsot és egy kis fokhagymát. A baromfinak egy abroncscsal bekerítctt helyre hintik az eleségét, hogy az apró jószág mindig együtt maradjon. Mikor a gazdasszony megesinálta a tésztát, kimegy a kertbe és megkeni a gyümölcs- fákat, hogy termékenységüket növelje. Vacsora után ugyanez okból a fák tovéhez hintik az ételmaradékok egy részét. Néhol még a kút is kap az asztali maradékokból valamit. A gazda ugyanis egy fél diót, egy fél almát meg egy darab karáesonyi kalácsot dob helé s így szól: „Kútam, édes kutacskáml adok neked a karáesonyi asztalról, hogy te meg vizet adj nekünk!" A karáesonyest azon titokzatos idópontok egyike, a melyeken az ember elott foltárúl a jóvó. Fiatal leányok e napon a legkülonfélébb módokon igyekszenek titkait, kivált pedig azt kifürkészni, hogy férjhez mennek-e a