Seite - 190 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

190 ségesek legyenek. A ki a vizet viszi, annak sem oda, sern visszamenet egy szót sem szabad szólnia, sem köszönnie, sem a kószontést elfogadnia. Azért hívják e vizet „hallgatás vizéu-nek. Némely tájon a fiúk, miután a folyóban megfürödtek, meztelenúl a gyümölcsös kertbe futnak s ott megrázzák a fákat, hogy bóven teremjenek. A marhát is megúsztatják ilyenkor. Nagy- péntek egyáltalán a tisztúlás napja. A házi holmit is megmossák a patakban, az ágynemút s a ruhát pedig kiszellóztetik. Hogy a házból az egereket és férgeket kiúzzék, minden helyiség kulesát rákóti a gazdasszony a söprure s azzal sópri ki az egész házat. A szemetet aztán vagy a gyümólcsfák tóvében égetik el, vagy folyó vízbe óntik. Némely vidéken nagypénteken szünetel a mezei munka, kenyeret pedig e napon sehol sem sütnek; azt tartják, hogy a ki e napon sült kenyérból ennék, az nehéz kórságba esnék. Húsvét vasárnapjdn a nagymise alatt megszentelik az ételeket. E czélra minden házból egy „kuglóf"-ot, füstölt húst és húsvéti tojásokat küldenek a templomba. Az ebéd a szentelt eledelek elkóltésévcl kezdódik. Az étel- maradékokat a kertben és a földeken szórják szét. A szentelt kuglófból minden tehén kap egy-egy darabkát. Délután megszentelik a búzát. A gazda kimegy a feleségével a búzafoldre s ott kivált az oly helyeken, a hol a vetés szépen kitelelt, kereszteket állít, melyek nagyszombaton szentelt fából vannak faragva. Minden ilyen keresztecske mellé egy virágvasárnapi barka- vagy „pálmau-ágat is tüz. Ilúsvét hétfójén, melyet a piros tojások miatt „piros hétfó"-nck is hívnak, az egész országban divatozik a húsvéti vesszózés (mrskaéka, slahacka). Minden fehérszemélynek kell e napon egy fúzfavesszókból font virgáesesal (tatar, íila) néhány csapást kapnia, hogy a kóvetkezó éven át bórbetegség ne érje. Ezen kivúl még meg is öntözik óket. Ezért húsvéti tojással fizetnek. Gyermekek is járnak e napon ily vesszókkel házról-házra s kolcda-énekeket énekelnek, a miért aztán húsvéti tojást kapnak. A vesszó- kóteget végúl vagy a ház tetejére dobják, „mert tisztátalan", vagy a marhát kergetik ki vele, mikor tavaszszal elószór hajtják ki a legelóre. Walburga éjszakáján (május l-jére virado éjjel) Morvaországban is garázdálkodnak a boszorkányok. Hogy a háztól távol tartsák óket, este a háztetóbe, az ablakkeretekbe és minden nyílásba, vagy hasadékba nyárfa- vagy bodzafa-gallyakat túzdelnek. A faluból erós ostorpattogatással kergetik ki óket a helység piaczán egybegyúlt legények. Ezen kivúl még jelképileg el is égetik óket. Ugyanis, mint a nyári napfordúlat éjjelén (június 24),