Seite - 190 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1
Bild der Seite - 190 -
Text der Seite - 190 -
190
ségesek legyenek. A ki a vizet viszi, annak sem oda, sern visszamenet egy
szót sem szabad szólnia, sem köszönnie, sem a kószontést elfogadnia. Azért
hívják e vizet „hallgatás vizéu-nek. Némely tájon a fiúk, miután a folyóban
megfürödtek, meztelenúl a gyümölcsös kertbe futnak s ott megrázzák a
fákat, hogy bóven teremjenek. A marhát is megúsztatják ilyenkor. Nagy-
péntek egyáltalán a tisztúlás napja. A házi holmit is megmossák a patakban,
az ágynemút s a ruhát pedig kiszellóztetik. Hogy a házból az egereket és
férgeket kiúzzék, minden helyiség kulesát rákóti a gazdasszony a söprure s
azzal sópri ki az egész házat. A szemetet aztán vagy a gyümólcsfák tóvében
égetik el, vagy folyó vízbe óntik. Némely vidéken nagypénteken szünetel a
mezei munka, kenyeret pedig e napon sehol sem sütnek; azt tartják, hogy
a ki e napon sült kenyérból ennék, az nehéz kórságba esnék.
Húsvét vasárnapjdn a nagymise alatt megszentelik az ételeket. E czélra
minden házból egy „kuglóf"-ot, füstölt húst és húsvéti tojásokat küldenek
a templomba. Az ebéd a szentelt eledelek elkóltésévcl kezdódik. Az étel-
maradékokat a kertben és a földeken szórják szét. A szentelt kuglófból
minden tehén kap egy-egy darabkát. Délután megszentelik a búzát. A gazda
kimegy a feleségével a búzafoldre s ott kivált az oly helyeken, a hol a vetés
szépen kitelelt, kereszteket állít, melyek nagyszombaton szentelt fából
vannak faragva. Minden ilyen keresztecske mellé egy virágvasárnapi barka-
vagy „pálmau-ágat is tüz.
Ilúsvét hétfójén, melyet a piros tojások miatt „piros hétfó"-nck is
hívnak, az egész országban divatozik a húsvéti vesszózés (mrskaéka,
slahacka). Minden fehérszemélynek kell e napon egy fúzfavesszókból font
virgáesesal (tatar, íila) néhány csapást kapnia, hogy a kóvetkezó éven át
bórbetegség ne érje. Ezen kivúl még meg is öntözik óket. Ezért húsvéti
tojással fizetnek. Gyermekek is járnak e napon ily vesszókkel házról-házra
s kolcda-énekeket énekelnek, a miért aztán húsvéti tojást kapnak. A vesszó-
kóteget végúl vagy a ház tetejére dobják, „mert tisztátalan", vagy a marhát
kergetik ki vele, mikor tavaszszal elószór hajtják ki a legelóre.
Walburga éjszakáján (május l-jére virado éjjel) Morvaországban is
garázdálkodnak a boszorkányok. Hogy a háztól távol tartsák óket, este
a háztetóbe, az ablakkeretekbe és minden nyílásba, vagy hasadékba nyárfa-
vagy bodzafa-gallyakat túzdelnek. A faluból erós ostorpattogatással kergetik
ki óket a helység piaczán egybegyúlt legények. Ezen kivúl még jelképileg
el is égetik óket. Ugyanis, mint a nyári napfordúlat éjjelén (június 24),
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Morvaország és Szilézia (Morvaország)
- Band
- 17/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1897
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 16.93 x 21.95 cm
- Seiten
- 410
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch