Seite - 194 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

194 puttonyba öntik, mclyct egy asszony visz faluról-falura utánuk. Most aztán nicgint vágtatva tartanak a legközelebbi helység felé, a hol ismétlódik az egész eljárás. Estere tér vissza a mcnet szülófalujába. A gyiijtött füstölt húsból és kolbászokból a lovasok a „király" házánál vagy a korcsmában lakomát csapnak, a melyhcz a „király" atyja egy bordó sört ajándékoz nekik. Ha egy faluban esetleg két ilyen királyos menet találkozott egymással, akkor az egyik a másiknak a királyát el iparkodott fogni. Ha ez sikerúlt, akkor a legyözött királyt fogságba czipelték s csak ineglehetós nagy váltság- díjért adták ki. Az effélc természetesen nem eshetett meg erós, olykor bizony veres kíizdelem nélkül. A leányok is tartanak pünkósdkor királynéjukkal ünnepi kórmenetet. Ez ünnepet Morvaország különbözö vidékein más-másképen tartják. Brünn kórnyékén pünkösd elótti három vasárnap az ideje. Két fehérruhás, szala- gokkal és tarka mezei virágokból font koszorúkkal gazdagon fólékcsített leányt, — kiknek egyike a királyt (král), másika a királynét (krdlka) sze- mélyesíti, — végig kisér egy csapat ünnepló rubás leány a falún. A kisérók egyike májusfát visz a kezében. Lundenburg táján pünkosd-hétfón csak egy királynénak öltöztetett leánykát kisér díszernyó alatt még más négy leány s utánuk még egész csapat megy. Blatnizban e díszernyót hársfa-gallyak pótolják, a melyeket a kisérók (královnicky) a királyné feje fólé tartanak. A Hanna-vidék némely falujában a királynét ünnepló ruhába öltöztetett, szalagokkal és koszorúkkal földiszitett bábu helyettesíti. A krá/ovnicky-nak nevezett kiséret a királynóvel együtt minden háznál kortánczot lejt, még pedig vagy a királyné a királylyal külön s a többi leány csak énekével kiséri, vagy a bol király nélkúl járnak, ott a királyné a szoba kozepére a díszernyó alá áll, a többi leány pedig párosával korúltánczolja, mi alatt a királyné velük ellcnkezó irányban forog egymaga. A kiséró dalok bol komoly, bol vig tartalmúak s a tánczokkal együtt különbözö a rhythmusuk. A táncz után ajándékot kéregetnek, a melyból aztán a legközelebbi vasárnap közös lakomát csapnak. Az idószaki népünnepek kózé sorolhatók a búcsújárások is. Az ország számos búcsúhelye kozúl a leglátogatottabbak a Hostein-hegyen, az Olmütz melletti „Heiliger Berg"-en, a Wranauban, Sloupban és a Brünn melletti Kiriteinben lévó Mária-templomok. Ezekhez járúl nevezetescn 1863 óta, — a mikor az ország védszentjeinek, Cyrillnek és Methódnak napját márczius 9-éról július 5-ére tette át az egyház, — Velchrad is Ungarisch-Hradisch