Seite - 196 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

i 96 mellett, a hová nagyszerú és jó ízléssél megújított búcsújáró-templomhoz zarándokolnak a hivók ezrei nemcsak az említett ünnepen, hanem egyébkor i's nyári és ószi idóben, kivált a morvaországi tótságból. Gyermekágy ¿s születés. Mikor az asszony elérkezettnek érzi a vajúdás h'ehéz óráját, ruháján minden górcsót megoldanak, a házban minden szek- rényt és lakatot kiilyitnak, hogy szülését megkónnyítsék. A gyermekágyas hat hétig nem hagyja el a házat, sót az ajtón se nézzen ki, valamint az eresz alatti csurgón se lépjen keresztúl. Ez esetben legalább az a haszna van a babonának, hogy a gyónge lábbadozó nót a korai kijárás ártalmas kóvet- kezményeitól megóvja. Ha a gyermekágyas e hat héten belúl a mezóre menne, azt tartják, zivatar támadna, a jég elverné a fóld gyümólcseit, s á fú kiszáradna a mezítelen lába nyomában. A korcsmában, a hová belépne, rógtón czivódás és verekedés keletkeznék a jelenlévók kózt. A gyermekágy ideje alatt a nó gonosz szellemek, nevezetesen a »vad asszonyok" (div¿ zenyj üldózésének van kitéve, kik el akarják tóle a gyer- mekét rabolni s helyette a maguk torzszülóttét (a váltott gyereket) becsem- pészni. Ezért reggel 6 óráig s délben ll-tól 2-ig, nemkülónben naplemente elótt ágyban kell maradnia, mert ezen napszakokban van rajta a vad nóknek legnagyobb hatalmuk. A bábaasszony a gyermeket világrajótte után azonnal egy kóténybe csavarja s az asztal alá teszi, így szólván: „Fóldból lettünk s a fóldbe térünk ismét vissza; valami jó legyen belóled!" Erre gyóngéden meglegyinti, „hogy szófogadó legyen." Nagy gonddal készíti el ezután az újszülótt elsó fürdójét, a melynek vizébe egy kevés búzát kever, meg egy pénzdarabot és csipkerózsa- vagy egyéb piros bogyót tesz azért, hogy jómódú, erós és piros-pozsgás legyen. A fiúgyermeknél ezeken kivúl még sót és vasat is tesznek a fürdóbe, a mitól okos és erós lesz; a leánynál meg szalmát, hogy a haja szépen nójón tóle. A vasárnapi gyermek élte fogytáig szerencsés lesz. Ha a gyermek születésekor épen hó esik, vagy a fák virágzanak, akkor korán fog megószúlni. Ha ellenben a rózsák nyílnak, egészséges, piros arczú lesz. Némely vidéken régi szép szokás szerint egy gyümólesfácskát ültetnek az újszülótt nevére, melyet aztán nagy gonddal ápolnak, mert azt tartják, hogy e fa életétól függ a gyermek boldogúlása is. A gyermeket mihelyt csak lehet, keresztelni viszik, mert nem akarnak a házban pogányt túrni. A komaságot még a legalaesonyabb sorsútól s a legszegényebbtól sem szabad megtagadni, mert ez nagy vétek lenne; a