Seite - 222 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1
Bild der Seite - 222 -
Text der Seite - 222 -
222
tôrtént kialakultât, a mely mûérzék fûlcg a kivâlô szaktekintélyek (Bach Ë.
asszony, Falke Jakab) részérôl is elismert hires himzésekben nyilvânûj.
A morvaorszâgi szlâvok népviseleteit rendesen a morva-szlâv népesség-
nek egyéb alapon megkülönböztethetö négy törzse szerint szokâs négy fö
typusra osztani, û. m. a hanâkok, az u. n. oldhok, a totok és a nyugati
morvâk vagy horâkok viseletére. Ezekhez kellene még a (Frankstadtöl
Teschen felé lakö) lachokk-X szâmftani, a mely sokban egyezett a tescheni
népviselettel. E négy fô typus mindegyike mellett még sok és többnyire
föltunöen sajâtos alfaj van; jôformân minden helység lakossâga mutât valami
olyan kisebb eltérést viseletében, a miröl konnyû rà ismerni.
A morvaorszâgi szlâvok legmödosabb törzse, a hanâk, jâr, vagy inkâbb
csak jârt (a hatvanas években) mâr vagyonossâgânâl fogva is a legczifrâbb,
ha nem is épen a legizlésesebb viseletben. Jellemzô része e viseletnek a bô
vörös nadrâg, melyet a Morva jobbpartjân, Kremsier tâjân még ma is visel-
nek, s a mely miatt a népdal „generâlishoz hasonlö"-nak mondja a hanâkot.
A hanâknak, kiki tudja, > Olyan, mint egy generalis,
Vörös a nadrâga, \ Ebbe' a ruhâba'.
Ez a vörös nadrâg azonban ma mâr egyetlen maradvânya a hajdani
hanâk viseletnek. Térdig ér és oldalvâst tarka selyemhimzés disziti. Hozzâja
kék vagy zöld, elöl himzett és gombokkal ékes mellény, szintén kivarrott
zöld zeke, fénymâzos hosszû szârû csizma, pâvatoll-himzéssel diszitett, meg-
lehetösen széles fekete öv és szintén fekete, régebben széles karimâjû, piros
szalagos kalap, végûl pcdig sôtét vagy vilâgoskék posztöböl valö galléros
köpenyeg tartozik. Képzeljiik hozzâ e viselethez a derék hanâkoknak több-
nyire daliâs termetét, s elöttünk âll az egész, igazân mutatös alak. Nyâron
kivâlt Tlumatschauban és Zâhlinitzben a köpenyeg helyett könnyü fehér vagy
fekete kabâtot hordanak, télen pedig — ma mâr csak Bystfitz és Holleschau
kôrûl — hosszû, barna bârânybôr bundât. Ezzel rendesen a szokâsos vidra-
prémes sipka jârt együtt, a mely azonban mâr kiveszett s helyette ma
fekete bârânybôr süveget viselnek. Hajukat némely helyutt még ma is hâtûl
a nyakra leeresztve viselik, mig egyebütt rövidre nyirjâk.
A handk n'àk eredeti viselete mâr csak Drevohostitz és Bystfitz
kôrnyékén van meg tôbbé-kevésbbé épen. Régente kivâlt a lakodalmakon
lehetett teljes diszében lâtni. Hogy ragyogott itt a fehér rövid kôtényszoknya
(fèrtoch), hogy csillogott az arany- és ezüstrojtokkal ékes kivâgott fûzô
mellényke (lajbik), s milyen takarosan emelkedtek ki a kerek arczocskâk a
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Morvaország és Szilézia (Morvaország)
- Band
- 17/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1897
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 16.93 x 21.95 cm
- Seiten
- 410
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch