Seite - 224 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

224 széles fodros gallérból, mely a duzzadó újjú ing (rukávce) nyakát szegélyeztc! Hát még a magas, aranynyal dúsan díszítctt menyasszonyi korona (pantlik); s mily kecsesen fúzódótt a kózepén jellcmzó aranysárga hímzéses fchér menyasszonyi karkótó kendó (nevéstinská plachta) a mátka kónyókei koré! Mind- ehhez még a külónféle színú selyem kótényt s a magas sarkú czipót kell hozzá gondolnunk, hogy a hanák nó teljes képét lássuk magunk elótt azon idóból, mikor nemzeti viselete már hanyatlófélben volt. Mennyivel díszesebb volt e viselet, nevezetesen mennyivel gazdagabb értékes hímzésekben még három évtizeddel ez elótt is : arról ma már csak éltesebb asszonyok tudnak beszélni és a múzeumokban tanúskodnak némi csekély maradványok. Hétkóznap a hanák rfók kékes fekete kótény-szok- nyát* (sorec), a fejükón sajátszerún kotótt tarka „lipesei" kendót s ószszel (a férjes nók mindig) magas válldudorral ellátott, rovid újjas kabátot (marynka) viseltek a fúzójük folótt. Ez az újjas kabát ma már kiveszóben van, helyét fehér hímzett s épen nem szép mellényke foglalja el, a lipesei kendóét pedig kisebb, az áll alatt megkótótt kendóeske. Olmütz kórnyékén K jS j -- a hanák nók és férfiak is már általában W j ^ ^ ^ ^ városiasan ruházkodnak. A szép hímzésú HÉ^ és áttórt munkával díszített ágyfüggónyók oiáh vSiegény Roznau vidékérgi. (koutnica), melyek régebben a meny- asszonyi kendóvel együtt a kelengye tartozékai valának, ma már csak a nagyanyák enilegetéseiból meg az olmützi országos múzeumban órzótt csekély maradványaikból ismeretesek. * E/. a kotcnyszoknya, e viselet egyik legeredetibb darabja, tulajdonkép széles, súrú ránczolású kótény, melyet hátúlról elúre kótnek a csipók kóré. Elül nyitott részét a széles kStény takarja.