Seite - 228 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1
Bild der Seite - 228 -
Text der Seite - 228 -
228
kornyékéról való, melyet csekély eltéréssel az ottani német lakosság is visel.
Szabása nem oly régies, mint a hanákoké, az oláhoké vagy kivált a tótoké,
hanem tóbbé-kevésbbé a múlt századi viseletekéhez hasonlít.
Az itteni nüi ruházat legjellemzóbb részei a tarka, rojtos, fúzóféle
mellényke, a fejre turbánszerúen csavart piros kendó, melynek hátsó csücske
hátúl mélyen lelóg, továbbá széles piros posztó-szegélyú kékes szoknya s kis
dudoros újjú ingecske, melynek újjait rendesen piros szalagok fúzik össze
magasan a könyök fölött, a nyakukon pedig keskeny fodros gallér van.
Kotényük széles és világos színú, gyakran fehér; harisnyáik czinöber-vörösek,
oldalvást rendesen hímzett betéttel; a czipóik mélyen kivágottak s elúl
szalagcsokrokkal ékítvék. Óregebb asszonyok magasra folránczolt újjú, rövid
sotét posztó kabátot viselnek.
A már csak ritkán látható férfi-viselet részei többnyire fekete bórból
való, térdig éró nadrág; ennek elól kereszt-pánttal összekötött zöld tartói
fölött óngombokkal ellátott, kék vagy vörös mellény és széles karimájú,
zsenilia-zsinórral díszített kalap, hosszú szárú csizma és kék harisnya valának
szokásban. A hosszú kék felsó kabáton is sok óngomb volt, helyette azonban
rendesen rövid újjas zekét.viseltek. Télen vidraprémes sipkát is hordtak.
Az összes eddig leírt vidékeken eltúnófélben van a népviselet, ellenben
még teljes épségében él az ország délkeleti részén a morva tótságnál.
A mily egyszerú a Bécsben általán „krobof-oknak nevezett tótok
hétkóznapi viselete: oly gazdag, tarka és változatos az ünnepi és vasárnapi.
Nem kevesebb, mint huszonhatféle változata van, a melyek némclyike csupán
egy-egy helységben honos (mint a vlCnaui, vracovi). Mindazonáltal vala-
mennyinek van valami közös jellemvonása.
A f¿rfiak munka közben bó vászonnadrágot (gaté) és inget, kalapot és
hosszú szárú csizmát, ünnepen és vasárnap pedig szúk, elól csinosan zsinórzott
posztó nadrágot (nohavice) viselnek, mely fehér (Hrozenkau és Velká),
világoskék (Luhaíovitz, Velká), kék (Milotitz), sotétkék (Ostra, Hradisch),
vagy czin0ber-vörös (Lundenburg) színú. Csak Gaya kornyékén látni sárga
bórnadrágot s kék harisnyát. Idósb férfiak mindig sótétebb, gyakran fekete
s kevesebb zsinórzatú nadrágot viselnek. A nadrág kimélésére sok helyütt
kék, gyakran hímzett kotényt s derekukon hosszú szíjat hordanak, a melyhez
némely vidéken, kivált Ungarisch-Brod korúl egész 28 centiméternyi széles
bóróv járúl, a miben a sok mindenféle útravaló holmit is tartják. Rövid
ingüknek vagy nyílt (délen), vagy a kézcsuklón szúkebbre szabott (az éjszaki
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Morvaország és Szilézia (Morvaország)
- Band
- 17/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1897
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 16.93 x 21.95 cm
- Seiten
- 410
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch