Seite - 232 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

232 ugyan, hogy a rikító vórós, fehér, sárga, kék, zóld s a fényes fekete szín kedvelése az élénkebb színekben való olyan naiv gyónyórkódésre valí, a mely a mi lágyabb színekhez szoktatott izlésünkkel már nem igen egyezik meg, egész hatásában azonban, kivált a tótság üde zóldjének kózepette, nem kevésbbé ósszhangzatos, mint a keleti élénk színeké az ottani tájak egyhangú sárga területein. A morvaországi tótok nói viselete a legrégibbek kózé tartozik. A szok- nyát itt is a róvid, széles, ünnepeken fehér (fertochJ, hétkóznap fekete (sorec) kótény helyettesíti, melyet hátúlról kotnek elóre s az elúl lévó nyilását elókótóvel fódik el, a melynek meg a szélei hátúl majdnem ósszeérnek. Csak Gaya és Lundenburg kórnyékén viselnek igazi és tarka színú szoknyákat. Ezek hoszsza külónbózó, rendesen azonban a lábikra kozepéig ér, de Gaya táján csak térdig. Az újjas ingnek rendesen igen duzzadtak az újjai, a melyeket a kónyóknél kótnek meg, de széles szegélyfodraik rendesen a kónyókón alúl érnek. A gallér vagy álló (Gaya), vagy lehajló s ez esetben kicsiny, csipkével szegett (Hradisch, Kunovitz, Ostra), vagy nagy, a matrózoké formájára gyakran hátúl mélyen leéró (Velká, Lundenburg, Góding). Az ing eleje és gallérja azonban mindig a leggyónyórúbb hímzéssel van díszítve, a mely az egyes vidékek szerint más-más izlésú és készítésú. Igy éjszakon a kereszt-oltéses és á jour hímzést, Velká kórúl az itt évszázadok ota honos ú. n. Holbein-hímzést, Lundenburg és Dubñan kórnyékén pedig a lapos hímzésnek egy igen izléses faját kedvelik. Az egészben nemzeti jellegú hímzés éjszakon mégis inkább a gót izlésre, Ostra kórúl byzanczi mozaik- mintákra, Lundenburg táján pedig a renaissance-kor fénykorára emlékezteti az embert. A kótény (fértúsek) rendesen világos, gyakran tarka selyem vagy kasmir szovetból van; Lundenburg kórúl fehér és fehéren van hímezve is; Gaya és Góding kózt sótétkék és stilizált nóvényi díszító elemekkel van tarkára hímezve és széles csipkével szegve. A mellényszerú fúzóderék (kor- dulka) rendesen tarka virágos selyemból való és ezüst rojtozattal díszített, csupán Velká kórúl van fehér flanellból, Ostra kórnyékén pedig fekete posztóból, itt egyúttal czikornyás vórós hímzéssel és a mellen meg a háton nagy vórós bojtokkal díszítve. A Gaya és Lundenburg kórnyékén viselt mellénykék nagyon róvidek. Ószszel kivált éjszakon a mellényke fólótt fehér flanell újjast (lajbl) viselnek, a mely elúl néhol (pl. Vlínauban) szép vórós hímzésú. Télen nemcsak az óreg asszonyok, hanem a leányok is fehér