Seite - 253 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

253 hogy a kincset orzó torpe bányarém a hegy gyomrába vezette, a hol ennek az alvilági birodalomnak a királynéját is sikerúlt színról-színre látnia. Ott tartózkodása alatt minden nap szabad volt egy-egy aranyvesszót letórnie, a melyeket aztán eladott; bizonyára dúsgazdag ember is lett volna belóle, ha igérete ellenére egyszer el nem árúlja a titkot egy másiknak. Az elrejtett kincsekról szóló mondák külónben számtalan helyen ismétlódnek a leg- tarkább változatokban, nevezetesen pedig az oly helyeken, a hol tórténelem- elótti idóból való vársánezok láthatók. Rendesen az a magvuk, hogy váratlanúl egyszer esak foltárúl a kincset rejtó fóldalatti helyiség valamely szerencsés halandó elótt, a ki azonban tóbbnyire elmulasztja a visszatérhetés alkalmát s órókre odabenn marad a fóld gyomrában. Csak a éernoknézník nevú búbájosok jártasak e fóldalatti útvesztókben, nevezetesen a Radhost belsejében, a hová idónként lelátogatnak egy-egy szegény, becsületes oláh kiséretében, a kinek megengedik, hogy vigyen r magával az ott levó kincsekból. Erdekes megegyezés van e morva-oláh cernoknézník és a horvát-magyar grabancids djak (garaboncziás diák), valamint a rumuny solomonar kózótt, a kik nem tekintendók kózónséges varázslóknak. A morva cernoknézník is papnak óltózve jelenik meg, s a fó mestersége szintén a zivatart elóidézó sárkány megfékezésében áll, melyet a Roznau melletti Karlovitzi tóból idéz fól, hogy rajta tova repúljón. Ekként a nép jóltevójének mutatkozik, a ki a vidéket ez elemi csapást okozó szórnye- tegtól megszabaditja. Általában véve, ezt az igazi cernoknézník^.t a monda jóságos lénynek rajzolja, a ki a szegény hegyi lakókat nem remélt kincsek birtokába juttatja s ezért jutalmúl nem kér tólük egyebet, mint fekete tehéntól való tejet, meg egy fekete tyúk tojását. Fóldalatti rejtekében tóméntelen búbájos kónyv kózótt titokzatos életet él. Még abban is egyezik a morva hagyomány a horváttal, hogy miként lesz valaki ¿ernoknézníkké. Ugyanis tizenhárom papjelóltból egy-egy mindig tévútra kerúl, az órdóg felsó iskolájába jut és ¿ernoknézník lesz belóle. Míg a grabancids Bologna egyetemén tanúl, addig a morva cernoknezníkek Prágába mennek, a hol kózósen laknak egy házban s a hová már nem egy jámbor oláh vagy tót pásztort vittek magukkal búbájos kópónyegükón a levegón át repúlve. Onként kinálkozó fóltevés, hogy a morva éernoknézníko.k kóbor diákok lehettek, kik valamikor a prágai egyetemet is látogathatták s alchymista szemfényvesztó mutatványaikkal a népnél valódi búbájosok hírébe kevered- hettek. Más magyarázat szerint ellenben e titokzatos lényekben a kiirtott