Seite - 253 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1
Bild der Seite - 253 -
Text der Seite - 253 -
253
hogy a kincset orzó torpe bányarém a hegy gyomrába vezette, a hol ennek
az alvilági birodalomnak a királynéját is sikerúlt színról-színre látnia. Ott
tartózkodása alatt minden nap szabad volt egy-egy aranyvesszót letórnie,
a melyeket aztán eladott; bizonyára dúsgazdag ember is lett volna belóle,
ha igérete ellenére egyszer el nem árúlja a titkot egy másiknak. Az elrejtett
kincsekról szóló mondák külónben számtalan helyen ismétlódnek a leg-
tarkább változatokban, nevezetesen pedig az oly helyeken, a hol tórténelem-
elótti idóból való vársánezok láthatók. Rendesen az a magvuk, hogy váratlanúl
egyszer esak foltárúl a kincset rejtó fóldalatti helyiség valamely szerencsés
halandó elótt, a ki azonban tóbbnyire elmulasztja a visszatérhetés alkalmát
s órókre odabenn marad a fóld gyomrában.
Csak a éernoknézník nevú búbájosok jártasak e fóldalatti útvesztókben,
nevezetesen a Radhost belsejében, a hová idónként lelátogatnak egy-egy
szegény, becsületes oláh kiséretében, a kinek megengedik, hogy vigyen
r
magával az ott levó kincsekból. Erdekes megegyezés van e morva-oláh
cernoknézník és a horvát-magyar grabancids djak (garaboncziás diák),
valamint a rumuny solomonar kózótt, a kik nem tekintendók kózónséges
varázslóknak. A morva cernoknézník is papnak óltózve jelenik meg, s a fó
mestersége szintén a zivatart elóidézó sárkány megfékezésében áll, melyet
a Roznau melletti Karlovitzi tóból idéz fól, hogy rajta tova repúljón. Ekként
a nép jóltevójének mutatkozik, a ki a vidéket ez elemi csapást okozó szórnye-
tegtól megszabaditja. Általában véve, ezt az igazi cernoknézník^.t a monda
jóságos lénynek rajzolja, a ki a szegény hegyi lakókat nem remélt kincsek
birtokába juttatja s ezért jutalmúl nem kér tólük egyebet, mint fekete
tehéntól való tejet, meg egy fekete tyúk tojását. Fóldalatti rejtekében
tóméntelen búbájos kónyv kózótt titokzatos életet él. Még abban is egyezik
a morva hagyomány a horváttal, hogy miként lesz valaki ¿ernoknézníkké.
Ugyanis tizenhárom papjelóltból egy-egy mindig tévútra kerúl, az órdóg
felsó iskolájába jut és ¿ernoknézník lesz belóle. Míg a grabancids Bologna
egyetemén tanúl, addig a morva cernoknezníkek Prágába mennek, a hol
kózósen laknak egy házban s a hová már nem egy jámbor oláh vagy tót
pásztort vittek magukkal búbájos kópónyegükón a levegón át repúlve.
Onként kinálkozó fóltevés, hogy a morva éernoknézníko.k kóbor diákok
lehettek, kik valamikor a prágai egyetemet is látogathatták s alchymista
szemfényvesztó mutatványaikkal a népnél valódi búbájosok hírébe kevered-
hettek. Más magyarázat szerint ellenben e titokzatos lényekben a kiirtott
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Morvaország és Szilézia (Morvaország)
- Band
- 17/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1897
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 16.93 x 21.95 cm
- Seiten
- 410
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch