Seite - 267 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

wt es Csehorszägban gazdag uradalmakat birö Questenberg Ädäm gröf is (szül. 1678, megh. 1752, mint csalädjänak utolsö sarjadeka), a jarmeritzi pompäs kastely epitöje. Az ö kezdemenyezesere nem egy nagy oratoriumot adtak elö Brünnben. Az 1724-ben elöadott „Eurystheus" czimü operäban, melynek Zeno csäszäri udvari költö irta a szöveget es Caldara csäszäri helyettes-karmester a zenejet, csäszär szemelyes vezenylete alatt a szerepeket s köztük morva fönemesek is leptek föl. A hangversenyek is koran meghonosültak Morvaorszag- ban. Mär 1770-ben voll Olmützben egy nagyon ki- zärölagos szervezetü „zene- akademia" (vagy „zene-colle- gium"), mely 1777-töl 181 l-ig Colloredo Antal Tivadar gröf bibornok-ersek elnöklete alatt ällott. Az olmützi püspökök különben is mär regöta äpoltäk olmützi, kremsieri es wischaui palotäikban a zenet s most annak pärtoläsät mär a vilägi zenere is kiterjesztettek, igy Schrattenbach gröf (meghalt 1738) es Troyer gröf (meghalt 1758) bibornokpüspökök, kik gyakrabban tartözkodtak az orszäg fövärosähoz közelebb, szep erdö- es vadäszterületen ällö wischaui kastelyban, hol Schrattenbach tägas szinhäzat rendeztetett be, melyben a kor legjobb drämäit es dalmüveit adtäk elö; Troyer meg, tigy lätszik, hagyomänykepen csalädjära szällitotta ät a zene- kedvelest, mert az 1780-as evekben Troyer gröf es ket fia, kik mindhärman müveszi tökeletesseggel jätszottak a füvöhangszereken, a zene müvelesenek megnyitottäk brünni termeiket, Rudolf föherczeg olmützi ersek föudvar- mestere, Troyer Ferdinänd gröf es titkos tanäcsos pedig szinten egyike volt a legkitünöbb klarinetjätszöknak. 34* csupa förangü hölgyek es urak jätszottäk a Wranizky Pil.