Seite - 268 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

268 Nagy hirre emëlkedfett kivâlt Haugwitz gröf (megh. 1842) namiesti zenekara; Zsöfia nevû neje, született Fried gröfnö (megh. 1835), Swietlau- ban hetenként ègyszer-kétszer a sajât kôltségén képeztetett és tartott s legalâbb 48 zenészbôl allô boikowitzi karral adatta elô a legjobb mesterek nagyobb szerzeményeit. Az utolsö csâszâri udvari fö zenegröf, Podstatzky- Liechtenstein Adolf (megh. 1849), szinhâzat tartott teltschi kastélyâban, a hol a legnagyobb operâk is fényes folszereléssel és nagy muvészi tôkéletes- séggel kerûltek elôadâsra; ezenkivul tizenkét emberbôl ällö fuvö-zenekart tartott a sajât kôltségén. Miôta a Daun, Stadion, Trautmannsdorff és Pallavicini csalâdok lakjâk a jamnitzi kastélyt, azôta itt szakadatlan sora jârta a hangversenyeknek és szini elôadâsoknak, tûzijâtékoknak, tânczmulatsâgok- nak és egyéb Unnepélyeknek. Sot a nagyon mulatsâgkedvelô Trautmannsdorff gröfnö minden hivatalnokâtôl megkövetelte, hogy vagy valamely hangszerhez értsen mûvészileg, vagy legalâbb jöl képzett énekes legyen. Seilern gröf lukovi kastélyânak kivâlô hiru vadâsz-zenekara Metzner zeneigazgatô személyes vezetése alatt tartott a gröf Sereny-féle Luhaiovitz gyôgyfiirdô terén jôtékony czélra egy sétahangversenyt. Màr a mùlt szâzad mâsodik felében is élénkebb lehetett a zenészet âpolâsa Brünnben. Lasser hegedûmûvész a nemesség tâmogatâsâval (az 1780. s kôvetkezô években) nagy tetszéssel fogadott hangversenyeket ren- dezett. A német opéra kivâlt Brünnben volt igen kedvelt. 1786 és 1787-ben tizenkét kûlônféle hangversenyt tartottak. 1797 mârcz. 17-én 1 20 személybôl allô külön zenekar adta elô a „Mährens Brüderbund" (Morvaorszâg testvéri szôvetsége) czlmû zenekôlteményt, melynek Franzky irta a szôvegét és Rieger a zenéjét. Az elôadâs jôvedelmét a hadviselési alaphoz valô jârulékiil ajânlottâk fol. Efféle hazafias és jôtékonyczélû hangversenyek megmutattâk, mit tehet az erôk egyesitése. A hâborûs idôk különben az egyesûleti életnek nem igen kedveztek, de mégis létrejôtt Brünnben az elsô osztrâk zene- egyesûletek egyike. Az olaszorszâgi philharmoniai târsùlatok mintâjâra Laibachban (1794) és Klagenfurtban (1803) alakiilt egyesuletek utân ugyanis Brünnben is ôsszeâllt 40—50, többnyire a hivatalnoki osztâlybôl kerûlt tag, kik nyaranta az „ Augarten " termében hetenként egyszer a legùjabb és legjelesb zenemùveket adtâk elô. Az 1805. évi franczia betôrés lehetett ez egyesûlet fôloszlâsânak az oka, mert 1806 aug. 1-én a „mukedvelô zenészek târsulatânak igazgatôsâga" a régebben fonnâllott brünni mûkedvelô-hang- versenyek folelevenitésének egy tervezetét adta ki. De ennek a mûkôdésérôl