Seite - 274 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

274 Jg/auhàW a lâkossâg nagy részvétclével alaki'ilt mir 1819-bén eg\ •/.erVeegyesùlct, âz elsô és sôkâig az egyetlen az egész orszâgban, mely egy ¿eneisk'olâvàl kap'csolatban létesûlt. Ennek, valamint az egyesûletnek is sokâïg Pokôriiy Jâhos Ferdiilârtd zéneszerzô és templomi karmester völt az igazgatöja, ki 1870-ben liait meg. Az egyesûlet cgy idcig szépén virâgzott; kéàôbb àzonbail à katönai zeriekar tàvoztâvâl és az 1852-ben alaki'ilt férfi- aalégyésiilét v'érsertgéSe folytàn hartyatlâsnak induit s i862-ben fölöszlott. 1860 (Via à ierîfi-dalegycsûlfet viSzi Iglau zcnészetcben a vezérszerepct, s â Väros Altai i 860-ba'n sztr'vczc'tt és a templomi, szinhâzi meg hangverseny- z'en'e éllâtâsâra liivatot't zehekâr, Valàmirtt ègy nôi énekkar tâmogatâsâval, Fischer Henrik Âgost virosi zencigâzgatô, tartâr és zeneszerzô (sztil. Iglau» ban 1828) vezetése alatt szép sikerrel mûkôdik. Znaimh-A\\ Müller Ferencz, az akkori vârosi karmester, korâbban a es. kir. udvari opéra tagja s ép oly kitûnô hegedûmûvész, mint a mily derék karmester, a hûszas és harminezas években mâr annyira tudta vinni, hogy nagyobb zenekari muveket is szép sikerrel adathatott elô. Bizonyos akadâlyok azonban, a melyekkel mûkôdésében talâlkoznia kellett, utôbb kedvét szegték s lemondott zeneigazgatöi âllâsârôl, egészen a mindennapi zene, kivâlt a tânezzene mûvelésének advân magât. Ettôl fogva hosszû idôn ât parlagon hevert Znaimban a nagyobb zenei szcrzemények mûvelése. Csak Fiby Henriknek (szûl. 1834-ben, Bécsben) az akkortâjt alapitott vârosi zeneiskola igazgatôjâvâ 1857 szept. 20. tôrtént meghivatâsa ôta âllott be nevezetes fordülat a vâros zcnészetében. A fiatal és mûvészetéért lelkesedö, e mellett ritka szép ismeretekkel birö s eszményi tôrekvésû igazgato lankadatlan buzgalommal lâtott a rendszeres zenemûvelés ütjainak egyengetéséhez. Mindenek elôtt szervezte a zeneiskolât, vârosi zenekart alakitott s végûl sikerûlt neki a zeneegyesuletet is megalapitania, mely immâr Morvaorszâg szukebb hatârain tül is ismert névre tett szert s ma a helybeli zenészet fô âpolôhelye és egyszersmind irânyitôja. Az egyesulet 1861 decz. lO-én lépett egy nagy hangversenynyel a nyilvânossâg elé. Skalla Ferdinând tanâr a vezetôje, de a zeneigazgatö még mindig Fiby, ki zeneszerzôul is kivâlô hiru. Fôkép hazafias kardala, az „Österreich, mein Vaterland", tette nevét Ausztria minden dalegyesûletében 'ismertté, „Hymne an den Unendlichen" czimû szerzeménye pedig hona hatârain tûlra is elvitte hirét. A znaimi zenccgyesûlet kebelében szûletett meg a déli morva dalegyesûletek szövet- ségének eszméje is, a melybe mai napsâg 15 egyesulet s 300 tag tartozik.