Seite - 278 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

278 orgonakészítók még a maiak sorában a beckengrundi Kolb, a neutitscheini Neusser és a Brauner testvérek Mährisch-Neustadtban. Egyéb hangszerek gyártása terén is kitúntek egyesek, mint a prémontrei Divis (meghalt 1765) Bruckban, ki nemcsak villámháritót, hanem egy saját- szerú hangszert is talált föl, melyet 6 Denis (for-nak nevezett el. Bartl olmützi tanár (meghalt 1813) találta föl a billentyús harmonikát, Bachmann Vilmos, a kitúnó zongoragyáros pedig (meghalt 1856) Brünnben, valamint az olmützi Heinrich, a brünni Spurny (egy múvészi alkotású hengermú foltalálója) s az ugyanoda való Buchta és még mások szintén kitúntek mesterségükben. Az egyetemes zenetorténelem tágabb köreben is találkozunk egész sor olyan névvel, melyeknek viselói úgy a zeneszerzés, mint az elöadöi múvészet, vagy a birálat terén is kiváló hírnevet szereztek s legalább születésüknél fogva Morvaország büszkeségei, habár tanúlmányaikat részben másutt végezték és múkodésük sem szorítkozott pusztán e tartományra. Itt elsó sorban az 1709-ben Holleschauban született Richter Xav. Ferencz zene- szerzót és karmestert kell emlitenünk, ki mannheimi udvari zenész lett, majd 1747-töl fogva 1789-ben bekövetkczett haláláig a strassburgi székes- egyház karmestere volt. Richter huszonhat symphoniát, továbbá vonós- négyeseket, triókat, miséket s egyéb zenemúveket szerzett s egy zenetanítási elmélcti múvet is hagyott hátra, melynek kiválóságát az is eléggé jellemzi, hogy még 1804-ben francziára fordították. Az egykor Bécsben igen ünnepelt és termékeny Kauer Ferdinand zeneszerzö klein-thayai származású volt; symphoniákon, egyházi és kamara- zene-múveken kivúl mintegy kétszáz operát és daljátékot szerzett, melyek kozúl a „Donauweibchen" (A Duna tündére) legalább kisebb színpadokon még ma is músoron van. Hírnevénél azonban ó maga tovább élt s nyolczvan éves korában mint a bécsi lipótvárosi színház brácsása halt meg (1831-ben); Grillparzer az ó késóbbi sorsát szótte belé „Der arme Spielmann" (A szegény zenész) czímú kolteményébe. A Wranizky múvészcsaládból az cgyetemes zenetorténelem terén is hírnevessé vált Pál és Antal nevú testvérek említendók, kik mindketten Neureischben születtek. A jelesebb Pál ama szerzók csoportjába tartozik, kiket Riehl „isteni filiszteusok"-nak nevez. 1756-ban született és szülóhelyén nyerte elsó zenei kiképzését, késóbb pedig Iglauban és Olmützben tanúlt, húsz éves korában Bécsbe kerúlt s ott tanúlta a zeneszerzés elméletét