Seite - 279 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

279 Waydn karmestersege alatt hegedüse volt az Esterhäzy-fele zenckarnak s 1785-töl haläläig (1808) a becsi es. k. udvari operahäz zenekari igazgatöja. Operäi közül „Oberon"-jät (1790) tartjuk emlitendöbbnek; irt toväbbä ballet- es szinmü-zenet, stb. Sajätszerü oszträk szinezetii müvei közül vagy ötven inegjelent nyomtatäsban is, szerzemenyeinek jö resze azonban kezirat maradt. — Öcscse es együttal tanitvänya, Antal\ 1761-ben született; szinten hegedümüveszsze kepezte niagat; majd Becsben Mo- zart, Haydn es Albrechts- berger tanitvänya lett es megnyerte Lobkowitz Jö- zsef herezeg pärtfogäsät, ki öt 1794-ben zenekara igazgatöjänak hivta meg; 1819-ben halt meg Becs- ben. Szämos szerzemenye közül a legtöbb keziratban maradt, csak keves jelent meg nyomtatäsban. Ugyanez idöböl valö Krommer Ferencz es jLauska Szer. Ferencz is. Krommer, a termekeny es kedvelt zeneszerzö, 1760-ban született Kame- nitzben ; hegedümüvesz, majd 1814-ben becsi udvari karmester lett s egyebek közt hatvankilencz vonös- negyest, symphoniäkat, indulökat, iuvola- es klarinet-hangversenyeket irt; 1831-ben halt meg Becsben. Lauska mint jeles zongoramüvesz vält ki, Albrechtsberger tanitvänya es sokoldalü zeneszerzö volt; 1764-ben született Brünnben es Berlinben halt meg 1825-ben. Amaz idök egyik legerdekesebb alakja MüllcrNenezel, kinek müvei iränt meg Beethoven is erdeklödött, mint op. 121 a. jelzesü müve tanüsitja. Müller kivälösäga Riehl zenetörtenetirö szerint abban van, hogy varäzsjät^kos Titl Antal Emil.