Seite - 284 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

284 mâr régcbben is virâgzott, mert a két nevezctt polgâr folyamodvânya egy helyütt a mesterdal muvelésében tâmadt rendetlenségekrôl is szöl, a minôk pl., hogy „gyakran afféle jött-ment énekesek is kerûltek a vârosba, kik még csak jöravalö tanitvânyok sem voltak, s mégis iskolât âllitottak. " Minthogy 1571-ben nagy pestis dult Iglauban, alighanem csak szöbelileg intézte el e kérelmet a tanâcs, legalâbb semmiféle irâsbeli nyoma ez elintézésnek fönn nem maradt. Még ma is megvan az iglaui mesterdalnokok iskolàjânak a czlmere, melyet a törekvö polgâri munka régi jö idejének drâga ereklyéjeként kegyelettel ôriznek az iglaui vâroshâzân. E kiakasztö czimcrnek és hirdetô- tâblânak a kôzépsô mezejc hét kapus bekeritett kertet âbrâzol ; a hét bejârat fölött a hét szabad mûvészet allegoriai alakjai lâthatôk. A mezô kôzepén egy mester az énekelôadô széken ül, fölöttc koszorü, errôl pedig egy érdempénz függ. Fönt balra egy szököküt körul ül a tizenkét ôsmester, kik a monda szerint a mesterdal intézményét megalapitottâk ; a felsô jobboldali szögletben egy asztàl körul, a melyen a czéhlâda mellett még egy biblia és lânczon függö érem van, ül az a kilencz iglaui mester, kiknek kôltségén e czimertâblât készitették. E két csoport alatt hallgatö népség tömege lâthatô. A kôzépsô mezôben a mondottakon kivûl még a galamb képében àbrâzolt Szentlélek, aztân egy diadalmi zâszlôt tartô husvéti bârâny tunik szemünkbe, melyet egy, a fal résén âttôrni készulô farkas üldöz; a négy sarokban végre a négy égtâj szelei vartnak âbrâzolva. A kép felsô és alsô szélén lévô kilencz kis mezôben részint a zsoltârokbôl és egyéb bibliai helyekrôl vett idézetek, részint szentiräsi tärgyü jelenetek vannak rajzolva, igy fönn Krisztus szûletése és fôltàmadâsa, a Szentlélek eljôvctele, alûl a hârfâzô Szent Dàvid és Jeru- zsâlemnek Titus alatti ostroma. A kép egészében az iskola azon irânyât jelzi, melynek czélja a koltészct mûvelése mellett a tiszta vallâsos szellem âpolâsa volt. A czimert 1612-ben festette a néma Weidho/er Jânos festô, s az egész 14-szer 60 garasba kerûlt. Az 1571 -böl valô énekiskolai szabâlyzat, a „ Tabulatur und Ordnung, wie es soll in der Bruderschaft gehalten werden", igen rövid és szükszavü s csupân 32 pontot foglal magâban a mesterdalok elôadâsârôl és a legfon- tosabb hibâkrôl, minden részletesebb magyarâzat nélkul. Csak az 1615-ki, 20 pontot tartalmazô szabâlyzat nyûjt vonzö betekintést abba a szép rendbe és fegyelembe, melyet a tisztes iglaui mesterdalnokok iskolâjukban fön- tartani tôrekedtek, valaniint fogalmat âd arrôl, hogyan és mily szellemben