Seite - 284 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1
Bild der Seite - 284 -
Text der Seite - 284 -
284
mâr régcbben is virâgzott, mert a két nevezctt polgâr folyamodvânya egy
helyütt a mesterdal muvelésében tâmadt rendetlenségekrôl is szöl, a minôk
pl., hogy „gyakran afféle jött-ment énekesek is kerûltek a vârosba, kik még
csak jöravalö tanitvânyok sem voltak, s mégis iskolât âllitottak. " Minthogy
1571-ben nagy pestis dult Iglauban, alighanem csak szöbelileg intézte el
e kérelmet a tanâcs, legalâbb semmiféle irâsbeli nyoma ez elintézésnek fönn
nem maradt.
Még ma is megvan az iglaui mesterdalnokok iskolàjânak a czlmere,
melyet a törekvö polgâri munka régi jö idejének drâga ereklyéjeként
kegyelettel ôriznek az iglaui vâroshâzân. E kiakasztö czimcrnek és hirdetô-
tâblânak a kôzépsô mezejc hét kapus bekeritett kertet âbrâzol ; a hét bejârat
fölött a hét szabad mûvészet allegoriai alakjai lâthatôk. A mezô kôzepén
egy mester az énekelôadô széken ül, fölöttc koszorü, errôl pedig egy
érdempénz függ. Fönt balra egy szököküt körul ül a tizenkét ôsmester, kik
a monda szerint a mesterdal intézményét megalapitottâk ; a felsô jobboldali
szögletben egy asztàl körul, a melyen a czéhlâda mellett még egy biblia és
lânczon függö érem van, ül az a kilencz iglaui mester, kiknek kôltségén e
czimertâblât készitették. E két csoport alatt hallgatö népség tömege lâthatô.
A kôzépsô mezôben a mondottakon kivûl még a galamb képében àbrâzolt
Szentlélek, aztân egy diadalmi zâszlôt tartô husvéti bârâny tunik szemünkbe,
melyet egy, a fal résén âttôrni készulô farkas üldöz; a négy sarokban végre
a négy égtâj szelei vartnak âbrâzolva. A kép felsô és alsô szélén lévô kilencz
kis mezôben részint a zsoltârokbôl és egyéb bibliai helyekrôl vett idézetek,
részint szentiräsi tärgyü jelenetek vannak rajzolva, igy fönn Krisztus szûletése
és fôltàmadâsa, a Szentlélek eljôvctele, alûl a hârfâzô Szent Dàvid és Jeru-
zsâlemnek Titus alatti ostroma. A kép egészében az iskola azon irânyât
jelzi, melynek czélja a koltészct mûvelése mellett a tiszta vallâsos szellem
âpolâsa volt. A czimert 1612-ben festette a néma Weidho/er Jânos festô,
s az egész 14-szer 60 garasba kerûlt.
Az 1571 -böl valô énekiskolai szabâlyzat, a „ Tabulatur und Ordnung,
wie es soll in der Bruderschaft gehalten werden", igen rövid és szükszavü
s csupân 32 pontot foglal magâban a mesterdalok elôadâsârôl és a legfon-
tosabb hibâkrôl, minden részletesebb magyarâzat nélkul. Csak az 1615-ki,
20 pontot tartalmazô szabâlyzat nyûjt vonzö betekintést abba a szép rendbe
és fegyelembe, melyet a tisztes iglaui mesterdalnokok iskolâjukban fön-
tartani tôrekedtek, valaniint fogalmat âd arrôl, hogyan és mily szellemben
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Morvaország és Szilézia (Morvaország)
- Band
- 17/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1897
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 16.93 x 21.95 cm
- Seiten
- 410
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch