Seite - 288 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

288 A napoleoni hadjâratok s az utânok következö békeévek alatt fokép Jurende Kâroly Jözsef (szül. 1780 Sziléziâban, 1813-ban költözött Brünnbe) fejtett ki élénk szellemi tevékenységet. Legtöbb tetszést naptâra kiadâsâval aratott, melynek „Mährischer Wanderer" volt az eredeti és „Vaterländischer Pilger in dem Kaiserstaate Österreich" lett a késôbbi czime, a mely alatt megszakitäsokkal egész 1848-ig megjelent Brünnben Gastl, Trassier és Rohrernàl. Jôtékony vallâsossâg és egyszerû népiesség hatja ât e naptàr legtöbb szépirodalmi és ismeretterjesztô kôzleményét. Erdemet szerzett maganak Jurende tovâbbâ a „Redlicher Verkündiger" (Becsületes hirmondö) és a „Zeichen der Zeit" (Az idök jelei) czimü folyöiratok kiadâsâval is, melyekben Hormayr hallatta Napoleon kényuralma eilen tiltakozö szavät. Jurende neve azonban még egy irodalmi vâllalattal kapcsolatos, melyet ugyan nem koronâzott rögtöni siker, de mely az orszâg becsûletére több izbeli âtalakûlâs és megszakitâs utân mégis évek hosszabb sorân ât fönn tudott maradni. Ez az 1815-ben az akkori tartomânyi kormâriyzô, Mittrovsky Antal gröf fôlszôlitâsâra Jurende âltal alapitott „Moravia" czimû havi folyö- irat, mely eleinte ugyan csak a nyolczadik füzetig tudott eljutni, 1836-ban azonban ismét fôltâmadt s aztàn tovâbb élt egy évtizednél. Az 1848-diki viharos esztendô e békés szellemu irodalmi terméknek is véget vetett. A régibb évfolyamaiban szâmos, Morvaorszâgot érdeklô jeles és vonzö kôzleményt tartalmazö „Moravia"-t utöbb ismételten megkisérlették föl- éleszteni (1863—64 és 1881—82), deez igyekezet mind a kétszer hajôtôrést szenvedett a napilapok és képes folyöiratok rohamosan növekvö âradata miatt. Az 1848-ig terjedö idöben Morvaorszâg terûletén élt és muködött költök soräböl megemlitjük a brünni lelkes szinhâzigazgatôt (1815—25 és 1831—37), a weimari szûletésû Schmidt Henriket; tovâbbâ a grulichi Knoll Jânos Lénârdot (1775 — 1841), Klopstock izléses és kitünö forma- érzéku utânzôjât (legjelesb kôlteménye „Thuiscon oder das Lied der Weihe"); a morvaorszâgi Langendorfböl valö Schön Jânost (1802 —1839), kit vala- mikor Ausztria legelsö balladaköltöjefil emlegettek s kinek „A hit diadala" czimû szomorûjâtékât megjelenésekor Grillparzemek tulajdonitottâk. Balla- dâival megérdemlett hirt szerzett magânak még a szintén morva Canaval Mihâly Ferencz (meghalt 1868-ban Bécsben, ôrulten). Nem morvaorszâgi szûletésû ugyan (mert a csehorszâgi Josephstadtböl valö), de évek hosszû sorân ât Morvaorszâgban élt és muködött Warnemündei Lamatsch Pâl, ki „Warbeck" és a „Habsburgok* czimû drâmâival tette nevét ismertté.