Seite - 291 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

291 zetes harisnya), melyen a maga idejében sokat kaczagtak. A mostoha sors nem engedte tcljcs érettségeig jutni Weber P. Vincze kivälö tehetségét (szül. 1809 Trautenauban s megh. mint vârosi tiszti orvos Mährisch-Trübauban 1859)7 kinek elsô muve, a „Spartacus" czimû tôrténelmi szomorûjâték, figyelmet keltett s a bécsi Burg-szinhâzbôl kiindûlva, egész Németorszâgot bejârta. Mâsodik tragédiâja, „A wahabita nô", szintén nagy tetszést aratott; ellenben a késôbbiek mâr kedvezôtlenebb fogadtatâsban részesûltek, a mi a költöt nagyon elszomoritotta. A tragikai mûzsa c hivei mellé két bohözatirö sorakozik, kiknek egyike, Grammerstötter Kâroly Ede ugyan nem morva- orszâgi sziiletésû, de sokâig élt Brünnben; màsika pedig, Hopp Frigyes, Brünn vâros fia. Emennek kaczagtatö bohözatai („Faust doktor hâzisapkâja", „Kalapos és harisnyaszôvô", stb.) sokâig mûsoron voltak. Az 1848-ik év Morvaorszâgban is élénk irodalmi mozgalmat keltett. Az ezen évben keletkezett hirlapok és folyöiratok itt is egész âradattâ szaporodnak, a mely azonban csakhamar ismét megapad. A „Mährischer Bote", „Brünner Tagescourier", „Die Opposition", „Vaterland", „Mäh- rische Volkszeitung" czimû ûjsâgok mind rövid életûek valânak. Szerény, de egyszerû honi kôntôsében igen kedves irodalmi jelenség volt több éven ât az Enders Nep. Jânos alapitotta „Biene" (A méh), mely 1851-ben induit meg. Kiadöja, ki szûlôfoldje irânt sok érdemet szerzett, 1815 mâjus 3-ân született Ungarisch-Hradischban s 1848 öta könyvnyomtatö és kônyvkereskedô volt Neutitscheinben, hol Johann von Hradisch âlnéven szâmos kôlteményt irt ûjsâgaiba. Lyrai és epikai téren is szâmbavehetô kôlteményekkel lépett fol. „Csâszârdalai"-ban az uralkodôhâzat dicsôitette, a szerencsétlen sorsû Miksa csâszârt pedig „Nachklänge" czimû versfûzetének meghatö dalaiban siratta el. „Epheuranken" (Borostyânindâk) czimû gyûjteménye csinos elbeszélése- ket, honi mondâkat és meséket tartalmaz. A forradalom viharos mozgalmai közepett forgott Holisch Zsigmond, ki 1816-ban született Koritschauban s a bécsi mârcziusi eseményekben valö részvétele miatt kénytelen volt elhagyni Ausztriât, a hovâ csak 1868-ban térhetett vissza; ezentûl Bécsben, majd Gödingben élt s ott is hait meg 1886-ban. „Kossuth Lajos és Metternich Kelemen" czimû regénye irànymû. Drâmâkat is irt, melyek kôzûl emlitendô „Don Juan elsô kisérlete." Az emlitettek fölött magasan kiemelkedik két irö: Lorm Jeromos és David j. J., valamint Ebner-Eschenbach Mâria irönö, kinek nôi gyôngédsége férfias erejû gondolkozâssal és a lelki élet minden hullàmzâsât ellesô finom 37*