Seite - 292 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1
Bild der Seite - 292 -
Text der Seite - 292 -
292
fogekonysäggal pärosül. Lorin a pesszimizmus költöje, de sötet vilägnezete
koränsem visszataszitö, mert a szep es mindaz iränti elenk erzekkel tärsül,
a mit ö az elet „oktalan napfenye"-nek nevez. Meg a sajät sulyos szenvedese
sem törte meg a költö szellemi erejet. Lorm Jeromos csak az iröi älneve
Landesmann Henriknek, ki 1821 augusztus 9-en született Nikolsburgban.
Mär tizenhärom eves koräban majdnem teljesen elvesztette a lätäsät es
halläsät. Elsö nagyobb munkäja: „Wiens poetische Schwingen und Federn"
(Becs költöi szärnyai es tollai) szigorü es kimeletlen kritikäjäval annyi
ellenseget szerzett neki, hogy ezek üldözesetöl tartva Drezdäba költözött, a
honnan csak hosszabb tartözkodäs utän telepedett ät kesöbb Brünnbe, hogy
ott lakö fiänak, Landesmann Hermann orvosnak közeleben lehcssen. Lorm
szämos regenye es elbeszelese nem tartozik a könnyebb szörakoztatö olvas-
mänyok köze, hancm csak a melyebben gondolkodni szeretö olvasönak valö.
Legszebb elbeszelesei a „Geflügelte Stunden" (Szärnyas öräk) es „Märchen
der Gegenwart" (Jelenkori mesek) czimü gyüjtemenyekben vannak. Regenyei
közül megemlitjük a „Gabriel Solmar", „Todte Schuld", „Der ehrliche
Name" es „Ausserhalb der Gesellschaft" czimüeket. „Die Alten und die
Jungen" es „Der Herzensschlüssel" czimü kedves vigjätekairöl se feled-
kezzünk meg. Bölcseleti nezeteit a legjellemzöbben „Der Naturgenuss" es
„Natur und Geist in dem Verhältniss zu den Culturepochen" („A termeszeti
szep elvezete" es „Termeszet es szellem a müvelödestörtenelmi korszakokhoz
valö viszonyäban") czimü munkai, valamint „Der grundlose Optimismus"
(Az ok nelküli Optimismus) tartalmazzäk.
Költeszetenek bölcselkedö iränyäban nem egy rokon vonäst mutat
Lormmal egy ifjabb irö, ki meg a legszebb remenyekre jogosit. Ez David
|. J., ki 1859-ben született Mährisch-VVeisskirchenben. „Das Höferecht" es
„Das Blut" czimü regenyei s „Die Wiedergeborenen" czimü, a renaissance-
korban jätszö novelläinak gyüjtemenye meltän keltettek figyelmet sajätszerüen
mely tartalmukkal es jellemzetesen domboritö leiräsaikkal. Lyrai költemenyei
is hozzäjärültak neve ismertte tetelehez.
Gyöngeden erzö költöi lelek es tisztän gondolkodö filozöfiai elme
nyilatkozik Morvaorszäg legjelesebb irönöjenek, Ebner-Eschenbach Märia
bärönönek müveiben. Szämos elbeszelese, mint pl. „Bozena" es a „Gemeinde-
kind" (A közseg gyermeke) czimü meghatö regeny szülöföldjenek talajäban
gyökeredzik. Iräsait üditö humorral vältakozö mely komolysäg jellemzi,
melyek mindkctteje gazdag gondolatvilägäböl buzog föl. Kitünik fökep azzal
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Morvaország és Szilézia (Morvaország)
- Band
- 17/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1897
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 16.93 x 21.95 cm
- Seiten
- 410
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch