Seite - 294 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

294 (szül. Iglauban, jelenleg radautzi gyninasiumi igazgató) „Schilf und Weide", „österreichische Lieder" és „Lieder aus der Bukowina" czímú gyújteményei neni kôzônséges tehetséget és múvészies nyelvet mutatnak, a niely jeles- ségek kivált „Die Ideonen" czímú bölcselmi kôlteményében túnnek ki. Szeretetreméltó írói egyéniség a morvaországi születésú és honában múkódó Strzemcha Pál, ki Paul Kirsch álnéven szólaltatta meg lantjának gyóngéden zengó húrjait, melyekból azonban erósebb hazañas hangokat is tud kicsalni. Brecher Adolf Olmützben lakó, de prossnitzi születésú orvos több, tetszéssel fogadott kólteményfüzért adott ki. Mély hazafiúi érzés és a szülöföld forró szeretete jellemzik a znaimi születésú Meister Oszkár íratait, kinek az 1866. évi háborúra való visszaemlékezései és Thaya-vidéki képei elismerést arattak. Tarkán ragyogó szárnyú vándormadár az irodalmi világban az 1840 november 16-án Schönbergben született s csak nem rég Karlsruhéban elhúnyt Vacano Emil Mario, kinek erós írói egyénisége laza szerkezetú és nem mindig elég gondos nyelvú, hatásvadászó számos regényéból is kitúnik. Vacanóhoz hasonlóan korán elhagyta szülófóldét a Svájczban éló Widmann József Viktor is, ki a Brünn melletti Nenovitzben született 1842-ben s drámákat, elbeszéló kólteményeket és regényeket írt." A drámaírók kózúl még megemlítjük Lauffer Ferdinándot, Herzog Jakabot (a „Die Rose" czímú verses színmú szerzójét), Kulke Edét s mindenekfölött Radler Frigyest (született 1847 Olmützben), kinek „Josef Lanner" és „Alvis Blumauer" czímú népszínmúveit igen szép siker koszorúzta. A német-morva kóltók veteránja volt sokáig, kinek versei mindenek- elótt szúkebb hazáját dicsóítik („Welehrad" czímú románczfüzérében), az 1813-ban Brünnben született s 1883-ban tartományi tanáesosi rangban elhúnyt Wieser József, a „Zawisch der Rosenberger" czímú dráma szerzóje. A nem épen morvaországi származású, de tóbb-kevesebb joggal mégis e fóldet honuknak nevezó s annak szellemi életével szorosabb kapcsolatban álló írók kózúl elószór is az 1848 óta Brünnben élt s 1893-ban ugyanott elhalt Goldhann J. Lajost (szül. 1823 Bécsben) kell említenünk, kinek szomorú- és vigjátékai megérdemlett tetszésben részesúltek és ismételt eló- adásokat értek; továbbá a szintén béesi születésú Saar Ferdinándot (szül. 1833), ki esendesen visszavonúlva élt a Salm herezegek Brünn melletti Blansko jószágán s fínom múízlésról tanúskodó novelláival („Innocens") és igaz osztrák hazafias érzúlettól áthatott ünnepi színjátékaival méltó elisme- résre és kitúntetésre érdemesítette magát.