Seite - 297 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

297 Morvaország területén azonban irodalmi múkodésük kózvetlen nyomai csakhamar veszendôbe mentek, s csak az általuk alkotott egyházi szókincs egy része él még ma is, valamint hogy az ósrégi Hospodine, pomiluj ny kezdetú ének, mely még ma is fôl-fôlhangzik a cseh-szláv templomokban, szintén azon idôk kegyelcttel ôrzôtt tanúja. A nagy morva birodalom hirtelen szétzüllése Szvatopluk egyenetlen- kedó fiai alatt Morvaország politikai ónállóságának véget vetett (907), s e tartomány sorsa ezentúl mind szorosabb kapcsolatba kerúl Csehországéval. A szláv liturgiát a templomokból számúzték s az egyházi és világi hivatalos nyelv a latin lón. A XI. és XII. század számos kolostorában (Raigernt 1045-ben alapította Bíetislav „Achilles" a benczések számára, Hradisch 1078-ban, Trebitsch 1089-ben keletkezett, stb.) és ezek iskoláiban (a melyek anyjáúl a már 1063-ban oklevélben említett olmützi tekintendó) ugyanannyi góczpontjai támadtak a szellemi munkásságnak; csakhogy ez teljesen latin kôntôst ôltôtt és csupán a hívek lelki szükségleteire való tekintettel cserélte fol azt olykor a cseh* nyelv vel. Egyidejú krónikák, évkônyvek, legendák, sorkózi glosszák (szovegmagyarázatok), halottjegyzékek (minó pl. a raigerni martyrologiumban lévó), urbéri kônyvek, egyéb okíratok s a XIII. század kóbor énekeseinek kóltészetéból egy s más emlék az, a mi e legrégibb szellemi élet névtelen tanújeleiképen ránk maradt. Sajnos, hogy az emlékek nagyobb része a gyakori háborúk és túzvészek pusztításainak martalékává lett. Másfelól pedig a cseh irodalom fóllendúlésének az utolsó Premyslidák alatt az udvar, a nemesség s a városok részéról mind jobban fólkapott és terjesztett német nyelv és szokás állta az útját. Ujabb virágzásra fejlôdôtt Morvaország irodalmi élete IV. Károly alatt. Prága ekkoriban az ôsszes tudományszomjas morvákat új egyetemébe csalta, a honnan ez idóben mindenfelé s így a szomszédos testvérországba is elhatottak a szellemi világosság sugarai. Morva eredetre valí kivált nyelv- járási sajátszerúségeivel az ó-cseh irodalomnak nem egy emléke, így pl. az elsó cseh evangélium-fordítás (a bécsi evangelistariumban), nemkülónben a seitenstetteni és az ifjabb olmützi evangeliarium, a melyek némi osszefüggést mutatnak az ósi egyházi-szláv evangélium-fordítással, a mi aligha lesz a puszta véletlen játéka; a nyelvtudományi szempontból igen fontos Clementinus zsoltárkónyv, valamint Krisztus kínszenvedésének raigerni kézírata szintén alighanem morva ember múve ; tóbb egyházi ének és koltói színezetú legenda (mint a Szent Gyôrgyrôl, a 10.000 lovagról, a Szent Katalinról, 38